Háziorvosi beutaló 2025/26.

Vizsgálatok, amihez kötelező és amikhez nem kell

Sokan nem tudják pontosan, hogy mely vizsgálatokra kell háziorvosi beutaló, és hova lehet egyenesen bejelentkezni. Most összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy elkerüld a felesleges köröket és bosszúságot.

Vizsgálatok, amelyekhez NEM kell beutaló

Az alábbi szakrendeléseket közvetlenül, beutaló nélkül is felkeresheted:

• Bőrgyógyászat

• Nőgyógyászat (és gyermek-nőgyógyászat)

• Urológia

• Pszichiátria és addiktológia

• Szemészet

• Fül-orr-gégészet

• Sebészet és traumatológia

• Onkológia

Ezeken kívül beutaló nélkül igénybe vehetők a gondozók is (például bőr-, nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, onkológiai gondozó), ha korábban már jársz ott.

Vizsgálatok, amelyekhez BEUTALÓ szükséges

A legtöbb szakrendeléshez továbbra is háziorvosi beutaló kell, különösen:

• Belgyógyászat

• Kardiológia

• Neurológia

• Reumatológia

• Ortopédia

• Tüdőgyógyászat

• Diabetológia és endokrinológia

• Allergológia

• Gyermekpszichiátria

• Laborvizsgálatok

• Képalkotó vizsgálatok (RTG, ultrahang, mammográfia, MR, CT)

Újdonság októbertől!

• Október 1-től még a szakorvosi kontrollvizsgálatokhoz is új beutaló kell, tehát a korábbi 3 hónapos "mentesség" megszűnik. Ez azt jelenti, hogy ha kontrollra hívnak vissza, újra a háziorvosnál kell kezdeni az ügyintézést.

Mire figyeljen?

Sürgős esetben (pl. baleset) a beutaló nélkül is ellátnak.

A beutalót lehetőség szerint e-beutaló formájában kérje, mert az gyorsabb és pontosabb.

(Forrás: CELEBHÍREK - 2025. 09. 05.)

A tankötelezettség megkezdésének halasztása

(ÓVODÁBAN MARADÁS)

2025. november 5.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. Indokolt esetben a gyermek a szülő/törvényes képviselő kérelmére és az Oktatási Hivatal ezt támogató döntése alapján további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.

A 2026/2027-es tanévre vonatkozó eljárásban azon gyermekek vehetnek részt, akik 2019.09.01 és a 2020.08.31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső, vagy nagycsoportba járnak-e és hogy korábban hány évig részesültek óvodai nevelésben.

Figyelem! A gyermek hatodik életévének betöltése után a tankötelezettség megkezdésének halasztását kizárólag egy alkalommal és egy nevelési évre lehet kérelmezni az SNI/BTMN esetén is! Ha a gyermek augusztus 31. napjáig a hetedik életévét is betölti, a tankötelezettség megkezdése tovább már nem halasztható, a hétéves gyermeknek szeptember 1. napjával mindenképpen meg kell kezdenie tankötelezettségének teljesítését.

Ha a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) feltárásával összefüggésben végzett vizsgálat keretében a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül (január 18. napjáig) szakértői véleményében javasolja, hogy a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben részesüljön, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ilyenkor a szakértői véleményt az óvodában kell bemutatni, az óvoda pedig annak alapján berögzíti az óvodában maradás tényét a köznevelés információs rendszerébe (KIR).

Figyelem! Amennyiben az SNI vagy BTMN vizsgálat során a gyermek további egy évi óvodai nevelésének támogatására szolgáló előzetes vagy végleges szakértői vélemény január 18-ig nem készül el, és a szülő/törvényes képviselő azt szeretné, hogy gyermeke még egy évig óvodai nevelésben részesüljön, akkor a szülőnek/törvényes képviselőnek a törvényi határidőn belül kérelmet kell benyújtania a Oktatási Hivatalhoz.

Figyelem! Az Oktatási Hivatal a döntését a szülővel/törvényes képviselővel határozat formájában közli, a határozat és a szakértői bizottság szakvéleménye egyaránt kötelező érvényű. Amennyiben az Oktatási Hivatal helyt ad a kérelemnek, illetve, ha a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a törvényi határidőn belül javasolja az óvodában maradást, a gyermek egy tanévvel később válik tankötelessé.

Ez azt jelenti, hogy a gyermek még egy nevelési évig kötelező módon óvodai ellátásban fog részesülni. A szülő/törvényes képviselő nem hagyhatja figyelmen kívül sem az Oktatási Hivatal határozatát, sem a szakértői bizottság szakvéleményét, és azzal ellentétes módon nem írathatja gyermekét iskolába, a döntés végleges.

· A kérelem benyújtása

a) A benyújtás határideje

A kéreleműrlap a korábbi évek gyakorlatának megfelelően már 2025. december 29-től a kérelembenyújtási határidő végéig lesz elérhető a következő linken: https://ker.oh.gov.hu/.

Mivel a 2026. évben a tankötelezettséggel összefüggő hatósági eljárások esetében az érintettek számára a kérelembenyújtási határidő utolsó napja (január 18.) olyan napra esik, amikor az Oktatási Hivatalban a vasárnapi napra tekintettel szünetel a munkavégzés, ezért a határidő csak a következő munkanapon, vagyis 2026. január 19. napján jár le.

A Kormány által elrendelt téli igazgatási szünet (2025. december 29. és 2026. január 04. közötti időszak) a kérelmek benyújtását nem érinti, viszont azok feldolgozására és az ügyintézés megkezdésére csak az igazgatási szünetet követő első munkanapon (2026. január 05. napján) kerül sor.

b) A kérelmező

A tankötelezettség megkezdésének halasztása iránti kérelmet a szülő/törvényes képviselő, vagy a gyámhatóság nyújthatja be.

Amennyiben a szülői felügyeleti jogot a szülők közösen gyakorolják, a kérelmet benyújtó szülő nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben foglaltakkal a másik szülő egyetért.

c) A kérelem benyújtásának módja

A kérelmet Ügyfélkapu+, vagy Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazással végzett azonosítást követően elektronikus úton vagy papír alapon, postai úton lehet benyújtani.

Kiemelten javasoljuk az elektronikus kérelembenyújtást, ami a postai úthoz képest jelentősen lerövidíti az ügyintézés időtartamát, lehetővé téve egyúttal a gyors, biztonságos, kényelmes és ingyenes kapcsolattartást az Oktatási Hivatallal. Mindemellett a kéreleműrlap emlékezteti a kitöltőjét az esetleges hiányzó vagy pontatlan adatokra, támogatja abban, hogy kérelmét hiánytalanul tölthesse ki.

• Az elektronikus úton benyújtott kérelmek esetében az Oktatási Hivatal az eljárásban meghozott döntést kizárólag a kérelmező elektronikus tárhelyére küldi meg. Javasoljuk az átvett döntést a tartós tárba áthelyezni. A tartós tárba történő áthelyezés nélkül a döntés 30 napig lesz csak elérhető; a dokumentumok huzamosabb ideig történő megőrzésére a tartós tár alkalmas.

• A postai úton benyújtott kérelmeket a következő címre kell beküldeni:

Oktatási Hivatal

Budapest
1982

A postai úton feladott kérelmet javasolt könyvelt postai küldeményként (ajánlott levél) feladni annak érdekében, hogy a levél útját a feladó a Magyar Posta nyomkövető szolgáltatásán keresztül nyomon tudja követni.

Postai kapcsolattartás esetén az Oktatási Hivatal az eljárásban meghozott döntést kizárólag postai úton
küldi meg a kérelemben megadott postacímre.

• Figyelem! E-mailben benyújtott kérelmet az Oktatási Hivatal nem fogadhat be. Az e-mailben beküldött dokumentumok alapján a tankötelezettség megkezdésének halasztására irányuló eljárás nem indul meg.

d) A kérelem kitöltése és tartalma

A kérelem kitölthető:

A kérelmet az alábbi linkre kattintva tudja kitölteni 2025. december 29-től 2026. január 19-ig: https://ker.oh.gov.hu/

A kérelmek pontos kitöltése és a gyors ügyintézés érdekében kérjük, hogy használja az elektronikus űrlapot abban az esetben is, ha postai úton kívánja eljuttatni kérelmét a Hivatalhoz.

Arra is van lehetősége a kérelmezőnek, hogy kérelmét szabadon megfogalmazva postai úton terjessze elő (Postacím: Oktatási Hivatal, Budapest, 1982).

Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

• a gyermek azonosító adatai: név, születési hely és idő, anyja lánykori neve, oktatási azonosító, lakcím, tartózkodási hely (ha eltér a lakcímtől)

• a kérelmező szülő / törvényes képviselő vagy gyámhivatal adatai: név, levelezési cím, e-mail cím, telefonszám

• a gyermek jelenlegi jogviszonya: óvoda neve, OM azonosítója, címe

• indokolás: A gyermek milyen egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, hogy egy évvel később kezdje meg tankötelezettségének teljesítését?

• a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata arról, hogy a kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő egyetértésével nyújtja be vagy nem szerezhető be a másik szülő aláírása vagy nyilatkozat arról, hogy a szülői felügyeleti jogot csak a kérelmező gyakorolja

• a kérelmező beleegyező nyilatkozata arról, hogy amennyiben a kérelem elbírálásához szakértői bizottság kirendelése szükséges, az Oktatási Hivatal a kérelmező és a gyermek kérelemben megadott adatait a szakértői bizottság számára továbbítja, továbbá hogy amennyiben a kirendelt szakértői bizottság vizsgálata alapján a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti szakértői vélemény kibocsátása, vagy a kirendeléstől független további vizsgálat is szükséges, a szakértői bizottság a Rendelet 17. § (7) bekezdése szerint jár el

• dátum, aláírás

e) A kérelem mellékletei

A kérelemhez nem kötelező mellékleteket csatolni.

A kérelemhez minden olyan dokumentum csatolható, amely a kérelemben foglaltakat igazolja: pedagógiai szakszolgálat szakértői véleménye, óvodai fejlődési napló, pedagógiai szakvélemény, járóbeteg szakellátásban dolgozó szakorvosi igazolás, stb.

Az Oktatási Hivatal az eljárása során azt vizsgálja, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet. Ha a szülő nem mellékel kérelméhez igazoló dokumentumot, vagy azokból nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani a gyermek fejlettségi szintjét, annak felmérése érdekében a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságát rendeli ki az Oktatási Hivatal. A gyermek vizsgálatával kapcsolatos teendőkről, tudnivalókról a szakértői bizottság tájékoztatja a szülőt.

Amennyiben a kérelmet a gyám nyújtja be, a gyám kirendeléséről szóló döntést csatolni kell a kérelemhez.

f) Nyilatkozatok

Kérelmében a kérelmező nyilatkozik arról, hogy

• az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat megismerte és elfogadja,

• a tankötelezettség megkezdésének halasztására vonatkozó tájékoztatót megismerte,

• a kérelemben megadott adatok a valóságnak megfelelnek,

• tudomásul veszi, hogy amennyiben a kérelem elbírálásához szakértői bizottság kirendelése szükséges, az Oktatási Hivatal a kérelmező és a gyermek kérelemben megadott adatait a szakértői bizottság számára továbbítja, továbbá hogy amennyiben a kirendelt szakértői bizottság vizsgálata alapján a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti szakértői vélemény kibocsátása, vagy a kirendeléstől független további vizsgálat is szükséges, a szakértői bizottság a Rendelet 17. § (7) bekezdése szerint jár el.

• A kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő egyetértésével nyújtja be, vagy a másik szülő hozzájárulása nem szerezhető be, mivel az jogainak gyakorlásában ténylegesen akadályoztatva van, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nyilatkozik arról, hogy a szülői felügyeleti jogot csak a kérelmező gyakorolja.

A szükséges nyilatkozatokat az elektronikus űrlap tartalmazza, ezért is ajánljuk az űrlap használatát a szabadon megfogalmazott kérelmekkel szemben.

2. Az eljárás ügyintézési határideje

a) Amennyiben a kérelem és a kérelemhez csatolt dokumentumok alapján a tényállás tisztázott, az Oktatási Hivatal a kérelem beérkezését követően 8 napos határidővel – melybe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele - (postai kapcsolattartás esetén postai úton, elektronikus kapcsolattartás esetén a kérelmező elektronikus tárhelyére) küldi meg a döntést.

b) Amennyiben a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának kirendelésére, egyéb dokumentumok, adatok beszerzésére van szükség a döntés meghozatalához, az Oktatási Hivatal a kérelem beérkezését követő 50 napon belül (postai kapcsolattartás esetén postai úton, elektronikus kapcsolattartás esetén a kérelmező elektronikus tárhelyére) küldi meg a döntést.

3. Jogorvoslat

A Hivatal döntése ellen annak kézhezvételét követően 15 napon belül közigazgatási per indítható. A keresetlevelet a felperes lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint közigazgatási ügyekben illetékes Törvényszékhez kell címezni és az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani. A közigazgatási per illetéke 30.000 Ft. Tárgyalás tartását a keresetlevélben lehet kérni.

4. Az eljárásra vonatkozó jogszabályok

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

• Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet

• A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

• A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet

5. Adatkezelési tájékoztató

Kérjük, hogy a kérelmek benyújtása előtt tekintse át az Adatkezelési tájékoztatót.

6. Elérhetőségek

Oktatási Hivatal, Köznevelési Engedélyezési Osztály

e-mail: ovoda@oh.gov.hu

telefon: (36-1) 374-2310; (36-1) 374-2268; (36-1) 374-2137; (36-1) 374-2125

(Forrás:https://www.oktatas.hu/kozneveles/tankotelezettseg/tankotelezettseg_halasztasa)

Ápolási díj 2026: emelkedik az összeg

Az ápolási díj 2026-ban is jár a hozzátartozókat ápolóknak, a 2025-ös 45.000 Ft-os alapdíj 6%-os emelést kap, ami kb. 47.700 Ft-ot jelent, az összeg emelkedik a 2026-os minimálbérhez igazodva (a kiemelt és az emelt összegű is), de pontos összegeket a költségvetési törvények után várható, emellett a GYOD (Gyermekek Otthongondozási Díja) is nő, a minimálbérrel együtt bruttó 322.800 Ft-ra, a kifizetések pedig általában a következő hónap elején várhatóak, de a hivatalos időpontokról a járási hivatalok tájékoztatnak

Az ápolási díj 2026-ban:

• Alapösszeg: 2025-ben 45.000 Ft, de 2026-ban 6%-os emelést kap, így az összeg növekszik (kb. 47.700 Ft-ra).

• Emelt és Kiemelt Díj: Ezek az összegek is emelkednek a minimálbér növekedésével.

• GYOD: A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) összege 2026-ban megegyezik a minimálbérrel, ami bruttó 322.800 Ft.

Jogosultság és Igénylés:

• Az ápolási díj azoknak jár, akik tartósan beteg hozzátartozójukat otthon ápolják, és emiatt nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni.

• A kérelmet a gondozó lakhelye szerinti járási hivatalnál (kormányhivatalnál) kell benyújtani.

Fontos tudnivalók:

• Szolgálati idő: Az ápolási díj folyósítása szolgálati időnek minősül, amennyiben a jogosult nyugdíjjárulékot fizet, ami nyugdíj-jogosultságot is biztosít.

• Egészségügyi ellátás: A díjban részesülők az ellátás időtartama alatt, és utána 45 napig egészségügyi szolgáltatásra is jogosultak.

Kifizetések 2026-ban:

• A kifizetések ütemezése hasonlóan zajlik, mint a korábbi években, a január havi ellátásokat általában február elején utalják, de a pontos dátumokról a járási hivatalok adnak tájékoztatást.

Mi az ápolási díj, és kinek szól?

Az ápolási díj egy pénzbeli ellátás annak a nagykorú hozzátartozónak, aki tartósan gondozásra szoruló személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság részleteit a 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (Szoc. törvény) szabályozza.

A Szoc. törvény az ápolási díjnál a Ptk. szerinti hozzátartozóra hivatkozik. A Ptk. szerint hozzátartozó: a közeli hozzátartozó (házastárs, egyenesági rokon, örökbefogadott/mostoha/nevelt gyermek, örökbefogadó/mostoha/nevelőszülő, testvér), valamint az élettárs, az egyenesági rokon házastársa, a házastárs egyenesági rokona és testvére, és a testvér házastársa.

A hétköznapi életben ez azért fontos, mert sok család nem klasszikus "szülő–gyermek" felállásban gondoz: lehet, hogy testvér segít, élettárs gondoz, vagy a házastárs családjában merül fel a feladat. A jogszabályi keret ezt a valóságot igyekszik lekövetni.

Az ápolási díj jogosultság megállapításánál hozzátartozónak kell tekinteni, a Szoc. törvény értelmében, aki elhunyt házastársa egyenesági rokonát vagy testvérét ápolja.

Ez egy olyan helyzet, amiről kevesen tudnak, pedig sok családban előfordul: valaki hosszú évekig gondozott egy idős hozzátartozót a házastársával együtt, majd a házastárs halála után is "marad" a felelősség. A gondozott személy továbbra is segítségre szorul, és egyszerűen nincs, aki átvegye. A szabály azt üzeni: a gondozási helyzet nem szűnik meg attól, hogy a családi státusz megváltozik.

A gyakorlatban az otthoni ápolás úgy néz ki, hogy a családban valaki vállalja: a gondozás jelentős részét ő viszi a mindennapokban. Sokszor ez nem "napi egy óra segítség", hanem állandó készenlét, gyógyszerezés, étkezés, mosdatás, felügyelet, kísérés vizsgálatokra és rengeteg szervezés.

Itt jön képbe az is, amit a Senior Centrum nap mint nap lát: a családok gyakran akkor kérnek segítséget, amikor már túl nagy lett a teher. Pedig sokszor már az is óriási könnyítés, ha a hozzátartozó mellett van heti néhány óra szakmai támogatás, és a család nem "vakon" próbál mindent megoldani.

Mi változik 2026. január 1-től?

A 2025. évi LXIX. törvény Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény (Költségvetési törvény) rögzíti, hogy a Szoc. törvény szerinti ápolási díj havi alapösszege 2026-ban 51 760 Ft. (Ugyanez a logika volt 2025-ben is: ott a költségvetési törvény a havi alapösszeget 49.960 Ft-ban határozta meg.) A két év közti különbség: 51.760 – 49.960 = +1.800 Ft/hó.

A legtöbb család ezt a változást úgy érzékeli, hogy "kicsit több jön havonta". És ez igaz is. De a valós kérdés sokszor az, hogy ez az emelés hogyan illeszkedik a teljes otthoni gondozási költségképbe: gyógyszerek, eszközök, pelenka, utazások, alkalmankénti ápoló, kieső munkaidő. A Senior Centrumnál is gyakran az a tapasztalat, hogy a családok akkor tudnak fellélegezni, ha a támogatások mellé találnak egy jól szervezett, megbízható kiegészítő segítséget, akár pár órára, akár rendszeres felügyeletre.

Mennyi lesz az ápolási díj 2026-ban?

A Szoc. törvény rögzíti, hogy az ápolási díj havi összege az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg százaléka:

100% = alapösszegű ápolási díj

150% = emelt összegű ápolási díj

180% = kiemelt ápolási díj

Mivel 2026-ban az alapösszeg 51.760 Ft, ezért:

Alapösszegű ápolási díj (100%): 51.760 Ft/hó

Emelt összegű (150%): 51.760 × 1,5 = 77.640 Ft/hó

Kiemelt (180%): 51.760 × 1,8 = 93.168 Ft/hó

A számok leírva egyszerűek, de a döntés sokszor nem: a családnak gyakran azt kell átgondolnia, hogy a gondozási helyzet mennyire állandó, milyen mértékű a segítségigény, és milyen szakértői megállapítások szükségesek. Ilyenkor nagyon sokat segít, ha a család nem marad egyedül a folyamatban, akár ügyintézési oldalról, akár a gyakorlati gondozás megszervezésében.

Miért ilyen "furán" a költségvetési törvényben van az összeg?

Sokan keresik a választ a Szoc. törvényben, és nem találják "a konkrét forintot". Ez azért van, mert a Szoc. törvény csak azt mondja meg, hogy az ápolási díj a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100/150/180%-a.

A konkrét forintösszeget pedig az adott évi (vagy következő évi) központi költségvetési törvény rögzíti.

Ez a "kétlépcsős" logika sokszor zavaró, mert a család azonnal konkrét összeget keres, miközben a keretszabály (a százalék) és az aktuális szám (forint) két külön helyen van.

Mit jelent ez a családnak a mindennapokban?

A +1.800 Ft/hó emelés nem fogja "megoldani" az otthoni gondozás anyagi kérdését, de három okból mégis fontos:

– Minden emelt/kiemelt összeg is ezzel nő, mert százalékos.

– Az ápolási díj gyakran az egyetlen biztos, havi pénz, amire a család számíthat.
– A jogszabályi alapösszeg változása sokszor más támogatások frissülését is beindítja (önkormányzati kiegészítések, intézményi szociális információk).

Ugyanakkor érdemes kimondani: a piaci gondozói díjakhoz képest az ápolási díj (még kiemelt formában is) nagyságrendileg alacsony. Ezért sok családnál a reális kérdés nem az, hogy "ebből kijövünk-e", hanem az, hogy:

– hogyan kombináljuk családi segítséggel,

– milyen állami/önkormányzati ellátás (házi segítségnyújtás, nappali ellátás stb.) érhető el,

– és mikor kell belépni a fizetett, szervezett gondozás világába.

És itt jön be a képbe a Senior Centrum szerepe: amikor a család már látja, hogy nem fenntartható mindent "házon belül" megoldani, sokat számít, ha gyorsan talál megbízható, ellenőrizhető, értékelésekkel is rendelkező segítséget, akár alkalmi, akár rendszeres formában. A cél nem az, hogy a család "kiszálljon", hanem az, hogy ne égjen ki, és a hozzátartozó is biztonságban legyen.

Mire figyelj: 3 tipikus buktató

1.Más rendszeres pénzellátás mellett csökkenhet: a Szoc. törvény szerint ha a jogosult más rendszeres pénzellátásban részesül, az ápolási díj a főszabály szerint különbözetként is megállapítható (a törvény részletezi a kivételeket és a minimumot is).

2. Nem mindegy, "alap", "emelt" vagy "kiemelt": sokan automatikusan az alapösszegre gondolnak, miközben egyes esetekben emelt, vagy kiemelt jogcím is szóba jöhet.

3. Bruttó összeg – a kifizetés eltérhet: a "hirdetett" összeg bruttó, és jellemzően 10% nyugdíjjárulék levonás kapcsolódik hozzá. Ez nem apróság: az alapösszegnél is több ezer forintos különbséget jelenthet havonta.

A gyakorlatban ezek a "buktatók" sokszor információhiányból fakadnak: a család azt hiszi, hogy "ez ennyi", aztán kiderül, hogy a helyzet bonyolultabb. Ezért is hasznos, ha a gondozási folyamatban van egy kapaszkodó: akár egy szakember, akár egy platform, ahol célzottan lehet kérdezni.

Összefoglaló – a lényeg 1 percben

2026. január 1-től az ápolási díj havi alapösszege 51.760 Ft. A Szoc. törvény szerint az emelt = 150%, a kiemelt = 180%, így 2026-ban 77.640 Ft és 93.168 Ft a bruttó összegük. Az ellátás szolgálati időre jogosít, és jellemzően 10% nyugdíjjárulék levonás kapcsolódik hozzá.

Ha most állsz a szervezés elején, érdemes nem csak a támogatások összegét nézni, hanem azt is, hogy a gondozásból mi az, amit a család reálisan elbír, és mi az, amihez jól jön külső segítség. A Senior Centrum szemlélete pont ez: méltó, biztonságos, kiszámítható otthoni gondozás, amiben a család nincs magára hagyva.

Keress bennünket bizalommal!

Telefon: +36 20 494 64 04

E-mail: info@seniorcentrum.hu

(Forrás: Senior Centrum - https://www.seniorcentrum.hu/apolasi-dij-2026-emelkedik-az-osszeg/)