Miért Ikarus? Honnan ered a jármű neve és szárnyas emblémája? Az Ikarus karosszéria és Járműgyár három elődvállalat korántsem önkéntes egybeolvadásából jött létre 1949-ben. Az Uhri testvérek Autókarosszéria és Járműgyára, a Repülőgépgyár Rt. és az Ikarus Gép és Fémáru Rt. egyesült a korszerű mátyásföldi gyártóbázison. A jogelőd Ikarus Automobil és Repülőgép Alkatrészgyár Rt. nevében az 1916-os alapítás óta szerepelt az első repülő ember mitológiai alakjának, a nagyratörő és találékony Ikarosznak a neve.

A Finta László formatervező által megálmodott Ikarus 303-as az első magyar légrugós autóbusz, egyedülálló héjszerkezetű karosszériával (MTI Fotó: Balassa Ferenc)

Az "aszfalt hernyó", a csuklós busz nem magyar találmány. A 30-as modell sokoldalú, nagyobb testvére, az Ikarus 60-as is 1951-re készült el. Altípusai között található az ITC 600 modell, az első magyar csuklós autóbusz, amelyet világviszonylatban is magas darabszámban gyártottak. Az "ízelt buszokat" még a Fővárosi Autóbuszüzem építette Ikarus-egységekből. A hatvanas évek elejének fejlesztése az Ikarus 180-as, a gyár első saját gyártású csuklós busza. Beszereztek egy nyugatnémet (Henschel HS 160 USL) csuklóst, s ennek "alapos vizsgálata" után készítették el a magyar változatot. Hazánkhoz köthető a legnagyobb példányszámú csuklósbusz-típus: az 1970-ben bemutatott Ikarus 280-asból több mint hetvenezer készült.

A Fővárosi Autóbuszüzemben konstruált csuklós autóbusz 200 személyes, hossza 16,5 méter. A jármű két Ikarus 620-as kocsiból készült, négy hátsó kereke kormányozható (MTI Fotó: Marosi László)

1971-ben Monacóban egy tárgyalóbusz kivitelű Ikarus 250 SL elnyerte III. Rainier herceg fődíját. Az Ikarus 260-as szóló változat is a világ legnagyobb példányszámban eladott autóbuszai között szerepel, 75,5 ezer darabbal. Az Ikarus termelési csúcspontját 1984-ben érte el: több mint 13 ezer járművet gyártottak, Európa legnagyobb, a világ akkori negyedik legnagyobb buszgyáraként. A Föld csaknem 60 országában futottak Ikarusok, eljutottak Afrikától, a Közel-Kelettől Skandináviáig, az Egyesült Királyságtól az Egyesült Államokig, Kanadától Kínáig. Az Ikarus gyáregységet hozott létre Székesfehérváron, motorgyártás indult Győrben. Összeszerelő üzemeket létesített Irakban, Kubában, Kínában, Líbiában, Tunéziában, Egyiptomban és Madagaszkáron.

A rendszerváltással és a Szovjetunió megroppanásával párhuzamosan az Ikarus is válságos helyzetbe került. Legfőbb felvevőpiaca, a KGST országai elkezdtek elzárkózni a Magyarországról való járműbeszerzésektől, ráadásul a gazdasági helyzetük sem oldódott meg azonnal pusztán a politikai változások nyomán, így akik akartak volna sem feltétlenül tudtak vásárolni a magyar vállalattól. Azon ügyfelek pedig, akik mindezek ellenére mégis vásároltak, csak a legritkább esetben érdeklődtek az ekkor már újnak jóindulattal sem nevezhető, de mégis modernebb és drágább 300-as, illetve 400-as típusok iránt. Továbbra is az ekkor még javában gyártásban lévő 200-as típuscsalád volt az érdeklődések középpontjában, amely ekkor már több mint 20 éves volt. Tetézte a problémákat, hogy 1990-ben Oroszország csődközeli helyzetbe került és a magyar kormány elkaszálta több mint 1000 darab, orosz rendelésre már legyártott autóbusz kivitelét az országból. Szintén ebben az évben a németek is visszamondtak egy komolyabb megrendelést.[34]

Ezek az események és körülmények egy láncreakciót indítottak el, amely pusztító hatással bírt a magyar ipar nagy részére. Ennek részeként az Ikarus számos beszállítójával szerződést bontott, és inkább házon belül saját maga kezdte el legyártani a szükséges termékeket. Ez az üzletpolitikailag logikus húzás több tucat vállalkozás és gyár, többek között a Csepel Autógyár sorsának megpecsételődését jelentette

Az Ikarus emblématörténetének szakaszai.

Az Ikarus története

1951. február 24-én állt forgalomba az első Ikarus autóbusz Budapesten. Egyes típusait nevezték "nejlonnak" és "farosnak", sőt, még Ikarus babakocsi is készült. A Budapest–Bamako jótékonysági rallyn "aszfalt hernyóval", csuklós Ikarusszal szelték át a Szaharát.

A nemzetiarchivum.hu cikke alapján.

A márka a magyar járműgyártás világszerte ismert "zászlóshajója" lett. Az 1950-es évek kezdete óta nemzedékek nőttek fel vele és rajta.

Az utolsó simításokat végzik az Ikarus 30-as exportbuszokon (MTI Fotó: Sziklai Dezső) 

Az Ikarus embléma az 55 férőhelyes MÁVAG Tr 5-ön jelent meg először. 1951-ben mutatták be az Ikarus 30-ast, az első "igazi" Ikarust, melynek végsebessége elérte a szédítő 78 km/h-t. Az utasoktól a "nejlon" nevet kapta, mert a tetőhajlatba épített ablaksor miatt az utastér nyáron olyan izzasztó volt, mint az akkoriban divatos nejloningek. Hiába volt műszakilag megbízható, az utazóközönség a szoros helykihasználásra és a magas lépcsőre panaszkodott.

Babakocsi is készült az Ikarus gyárban, a háttérben "faros" karosszériák (Magyar Fotó: Vadas Ernő) 

A gyár farmotoros formaterve, az Ikarus 55-ös, illetve testvérmodellje, a városi kivitelű Ikarus 66-os példátlan siker volt. Hazai népszerűségét a "faros" és "Bözsi" becenevek is mutatják. 1952 és 1973 között három földrészen csaknem 17 ezer darabot adtak el belőlük. Az 1970-es évek közepétől az 1990-es évek végéig a magyar városok utcaképét Finta László ipari formatervező, illetve az általa megálmodott, szögletesebb formavilágú Ikarus 200-as modellcsalád tagjai határozták meg. Az első Ikarus 250-est az 1967-es BNV-n mutatták be. Sokoldalú városi, elővárosi és távolsági feladatra készültek, a tágasabb belső tér, a jobb kilátás és az utasok kényelme érdekében szögletesebb kialakítással.

Az IKARUS-Csepel 692 típusú repülőtéri autóbusz prototípusa a beszálló híddal a vállalat mátyásföldi telepén 1983-ban (MTI Fotó: Diósi Imre) 

A rendszerváltástól a kétezresévekig aránylag gyors leépülés ment végbe.
1999-ben a francia Irisbus megvásárolta az akkor már amúgy is gyengélkedő Ikarust, ami ekkor erőteljes zuhanópályára került. Az Irisbus nem rendelkezett hosszútávú céllal a márkát illetően, az egyetlen célja az Ikarus piacainak megszerzése volt, azonban az már a meglévő piacait sem tudta megtartani. Ennek következményeképpen 2000-ben bezárt a mátyásföldi üzemegység, majd 2003-ban az Irisbus felszámolta a teljes, akkor már csak Székesfehérvárott működő céget. Az utolsó három – Ikarus 280-as típusú – jármű 2003 októberében hagyta el a gyár kapuit. 

2006-ban megalakult a vállalkozói tulajdonban lévő Magyar Busz Kft. és megvásárolta a székesfehérvári telephelyet és a gyártási jogokat az Irisbustól. 2010 és 2015 között a szigetszentmiklósi ARC (Auto Rad Control) Kft-vel együttműködve Széles Gábor újraélesztette az Ikarus buszgyártást és az új buszokhoz megszerezte az Ikarus elnevezést is, mint védjegy.

A sok névhasználati és jogvita (főképp perek általi) letisztulta után, a céget 2018-ban szervezték újra, 2021 előtt 170 dízelbuszt is gyártott a vállalat.

A Greentech 2021 fenntarthatósági szakkiállításon mutatták be az Ikarus 120e-t, az első Magyarországon tervezett és gyártott, európai típusengedéllyel rendelkező, tisztán elektromos buszt. A modell két fontos eleme Kínából származik: az akkumulátor (amit a CATL gyárt) és a hajtásrendszer (a CRRC nagyvállalat munkája). Azonban a busz teljes mértékben magyar tervezés: a külső és a belső dizájn is hazai szakemberek érdeme, a karosszéria összeszerelése, a hajtásrendszer beszerelése is Székesfehérváron zajlik, valamint a gépészet és az elektronika is magyar. Szóló és egy csuklós verzióban is elkészült. A székesfehérvári gyárban számos régi szakember dolgozik, olyanok, akik még a régi Ikarusban is dolgoztak. A mérnökök egy olyan energiatárolóval egybeépített töltőrendszert is kifejlesztettek, amely akár napelemről, akár szélerőműről tölthető, de az elektromos hálózatról is, így biztosítva azt, hogy a viszonylag kisebb teljesítményű hálózat mellett is nagy teljesítménnyel tudják tölteni a járműveket. A buszok a hazai piac mellett külföldön is forgalomba kerültek.

A védjegy, az arculat és a logó egyértelműen beazonosítanak egy vállalatot, kifejezve annak egyedi sajátosságait és megkülönböztetve azt a konkurenciától. Ismertsége és elfogadottsága olyan értékeket képvisel, melyek pénzben nem mérhetőek, ám mégis meghatározóak a vállalat hosszú távú sikerében és versenyképességében.

1913. június 1-jén, pontosan 111 évvel ezelőtt jegyezték be a "RÁBA" védjegyet a Győri Kereskedelmi és Iparkamara áruvédjegy lajstromozó hivatalánál. A RÁBA név, mely a Győr városán átfolyó Rába folyóról kapta a nevét, márkaneve egy olyan 127 éves vállalatnak, amely folyamatosan alkalmazkodott a változó gazdasági és piaci környezethez.

A Rába története

A védjegy története 1908-ban kezdődött, amikor a porosz hadügyminisztérium négy gyárat jelölt ki speciális adókedvezményekkel támogatott gépkocsik gyártására. Ezt a mintát vette át az Osztrák-Magyar Monarchia, és a Győri Vagongyár is csatlakozott a monarchia által meghirdetett programhoz a PRAHA-licenc alapján gyártott "V" típusú tehergépkocsival. A hadsereg és a polgári piac igényeit egyaránt kielégítő járművek gyártásához a gyár új márkanevet keresett és talált: ez lett a RÁBA. A Rába szó eredete kelta, venét, illír eredetű, az Ar(r)abo latin elnevezésből származik, melynek jelentése sötét-vöröses, barnás.

A RÁBA védjegy használata folyamatos volt még a két világháború között is, majd az ötvenes években inkább csak díszítőelemként szerepelt a termékeken. Az 1960-as évek elején a RÁBA védjegy gazdasági értéke egyre nyilvánvalóbbá vált, és 1961-ben újra bejelentették és oltalom alá helyezték Magyarországon és külföldön egyaránt. Az újbóli bevezetés nem volt zökkenőmentes, mivel más vállalatok is hasonló védjegyeket használtak. Végül sikerült megegyezni az ellenérdekű védjegytulajdonosokkal, így a RÁBA védjegy újra használhatóvá vált.

A RÁBA névhez ez alatt az idő alatt több logó is párosult. A jelenlegi szimbólum 2003 óta a társaság első számú arculati eleme. A Rábacsoport cégszínei napjainkban a sötétvörös és a szürke, mely arculati színek szintén jelentést hordoznak. A sötétvörös színt a Rába szó etimológiája indokolja. A szürke szín pedig a gépipar alapvető nyersanyagát, a fémet hivatott jelképezni.

A logó mellé párosult 2013-ban a "We engineer, you drive" szlogen is. Bevezetésével a vevőközpontú szemléletet és a fejlesztési-mérnöki képességeket hangsúlyozza a társaság. A jelmondat kifejezi, hogy a vevők nem csupán megbízható gyártóként számíthatnak a vállalatra, hanem egy olyan fejlesztő cégként is, amely képes komplex megoldások kidolgozására a speciális vevői igényeknek megfelelően.

A logó (embléma, logotípia és szlogen) a RÁBA Nyrt. legfontosabb vizuális azonosítója, mely a Rába csoporthoz tartozó összes céget azonosítja.

111 év elteltével a RÁBA védjegy nemcsak egy ipari márka, hanem egy történelmi szimbólum is, amely emlékeztet minket Magyarország gazdag ipari örökségére és a folyamatos fejlődésre. A RÁBA története is jól mutatja, hogyan tud egy vállalat több mint egy évszázadon át fennmaradni és alkalmazkodni a változó gazdasági környezethez, miközben megőrzi alapvető értékeit és identitását.

Ami sokkal többről szól

Cégünk

1993. januárjában kezdte meg működését Aromax Rt. néven. A kizárólag magyar tulajdonban lévő vállalkozás mára már zártkörű részvénytársaság formában működik, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy tevékenységünket magyar munkaerő foglalkoztatásával végezzük.

A vállalkozás létrehozását az egészséges életvezetés iránti igény általános felerősödése ösztönözte.

Cégünk fő profilja az olyan magas minőségi követelményeket kielégítő aromaterápiás termékek gyártása és forgalmazása, mint például a különböző illóolajok, zsíros olajok, illóolaj-tartalmú, illetve natúr összetevőkből álló kozmetikumok, levegőillatosítók és szaunaolajok széles választéka.

Dr. Darvas Ferenc - az Igazgatóság elnöke

Dr. Darvas Ferenc a modern kémia folyamatintenzitásának egyik igazi úttörője. Megálmodta az első iparosított oldatfázisú kombinatorikus szintézis technológiát (CMT). Ezt a ComGenex, az első európai kombinatorikus kémiai vállalat valósította meg 1992-ben. A 90-es évek közepén a nagy áteresztőképességű ADME módszertanokra összpontosított a kombinatorikus tervezésben, kombinatorikus módszertanokat vezetett be a kémiai genomikába, és nemrégiben mikro- és mezoskálájú áramlási reakciótechnológiákat használt a kombinatorikus szintézisben és az ólomoptimalizálásban. Feltalálóként kezdeményezte és társfejlesztője volt a H-Cube-nak®, a ThalesNano, Inc. első asztali hidrogénező reaktorának.

Dr. Darvas első diplomáját szerves kémiából, egy másikat informatikából, PhD. fokozatát pedig a mesterséges intelligencia gyógyszertervezésben való alkalmazásából szerezte. Dr. Darvas társalapítója a QSAR Nemzetközi Társaságnak, a Biomolekuláris Szűrő Társaságnak (SBS), az Amerikai Kémiai Társaság Magyar Tagozatának és a Magyar Biotechnológiai Társaságnak. Tanított Budapesten, Barcelonában, Gainesville-ben (Florida, USA), és vendégprofesszorként tanított a Floridai Nemzetközi Egyetemen, Miamiban.

Darvas Gergely - igazgatósági tag, vezérigazgató

Darvas Gergely kereskedelmi ingatlanokkal kezdte pályafutását, majd 2000-ig két évig, 2000-ig vezette a New Jersey-i Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamarát. 2001-ben csatlakozott a családi vállalkozáshoz, először az amerikai székhelyű gyógyszeripari szoftvercég, a CompuDrug International marketingigazgatójaként. 2009-ig a ThalesNano, egy vezető áramláskémiai technológiai vállalat operatív igazgatója lett. Ebben az időszakban a vállalat az iparág legnagyobb áramlási kémiai műszergyártó vállalatává nőtte ki magát. Később segített technológiai startupok létrehozásában, finanszírozásában és gondozásában, és 2016-ig a cambridge-i (Egyesült Királyság) székhelyű Nuformix igazgatósági tagjaként dolgozott az írországi székhelyű Druggability Technologies és ComInnex vállalatoknál. 2012 óta még mindig az Aromax igazgatótanácsát szolgálja, és legutóbb az új startupot, a Smartaromix-ot, és operatív szerepet tölt be a Darholding befektetési igazgatójaként.

Darvas Zoltán a Magyar Spin-Off Szövetség alapítója és alelnöke; a R&D 100 díj birtokosa és a Duna TV 2007-ben az Év Vállalkozója díjazott. 2 évig a Magyarországi Családi Vállalkozási Hálózat Audit Bizottságának elnöke. Emellett a Milton Keys Egyesült Királyság/Eurocontact Business School Nyílt Egyetemén szerzett menedzsment szakmai diplomát, valamint a madridi Instituto de Empresa vállalkozói menedzsment diplomáját.

A Bio-Barát bioboltok története egy kis családi vállalkozásból indult, amely az egészségtudatos életmód iránti elköteleződésből nőtte ki magát Magyarország legnagyobb biobolthálózatává. Alapítónk, Zentai György, saját tapasztalatból ismerte fel, milyen nehéz minőségi, természetes és speciális étrendbe illeszthető termékeket találni. Első boltját 2010-ben nyitotta meg Budapest szívében, hogy alternatívát nyújtson mindazoknak, akik tudatosabban szeretnének táplálkozni. Azóta a Bio-Barát folyamatosan fejlődik, bővülő kínálatunkban saját fejlesztésű étrend-kiegészítők, reformélelmiszerek és természetes alapanyagok is megtalálhatók.

Herbária – ahol a múlt találkozik a természettel

Ha van márka, ami összeforrt a természettel és a hagyományokkal, az a Herbária. Generációk óta ott van a kamrák polcain, a nagymamák teáscsészéjében és a családi gyógyládikákban.

A Herbária története egészen 1949-ig nyúlik vissza, amikor hivatalosan is megalakult a vállalat. Azóta töretlenül jelen van a magyar gyógynövényiparban, és mára piacvezetővé nőtte ki magát. Ami kezdetben a gyógynövények felvásárlásával és feldolgozásával indult, mára több száz termékből álló kínálattá fejlődött – miközben a filozófia ugyanaz maradt: a természet erejét a modern tudással ötvözni, hogy támogassa az egészséges életmódot.

A Herbária évente több mint 1200 tonna gyógynövényt dolgoz fel a legkorszerűbb technológiákkal, például CO₂-kezeléssel és gőzsterilizálással. A több mint 200 fős csapat évente körülbelül 7 millió készterméket állít elő, mindezt ISO, GMP és HACCP minőségbiztosítási rendszerek mellett. Nem véletlen, hogy a Herbária neve egyet jelent a megbízhatósággal és a minőséggel.

A Herbária termékkínálata – természet minden formában

Gyógynövény teák
A Herbária teák generációk kedvencei. Legyen szó egy bögre kamilláról, ami megnyugtat egy hosszú nap után, vagy egy borsmenta teáról, ami segít az emésztésben, mindig akad egy jól bevált gyógynövényes társ. A filteres és szálas változatok között mindenki megtalálhatja a neki valót. A felhasznált gyógynövények nem csak ellenőrzött forrásból származnak, de Gyógyszerkönyvi minősítéssel is rendelkeznek.

Bánfi hajszeszek
A legendás Bánfi hajszesz talán az egyik legismertebb Herbária termék. Generációk óta bíznak benne azok, akik természetes segítséget keresnek a hajápoláshoz. A gyógynövényes kivonatok élénkítik a fejbőrt és erősítik a hajat – sokaknak bevált hajhullás és kopaszodás ellen.

Étrend-kiegészítők
A Herbária nemcsak teákban, hanem étrend-kiegészítőkben is a természet erejére épít. Vitaminok, gyógynövény-kapszulák és különböző speciális készítmények támogatják a mindennapi vitalitást – legyen szó immunerősítésről, emésztésről vagy általános energiaszintről.

Gyógynövényes kozmetikumok

A bőrápolásban is nagy szerepet kapnak a gyógynövények. A Herbária krémek, balzsamok és illóolajok a népi gyógyászat tudását ötvözik a modern kozmetikai fejlesztésekkel. Így születnek olyan termékek, melyek kíméletesen ápolják a bőrt, miközben természetes megoldást kínálnak a mindennapi szépségápolásban.

Miért választják olyan sokan?

A Herbária sikerének titka az állandóság és a hitelesség. Miközben több mint 90 saját és franchise üzletben, valamint több ezer drogériában és patikában elérhetők a termékek, a márka mégis megőrizte közvetlenségét. Vásárlói tudják: ha Herbária terméket vesznek a kezükbe, abban a természet tiszta ereje rejlik – biztonságosan, ellenőrzött minőségben.

Tisza cipő a kommunizmusban

A háború után nyitott fejezetet egy szóval lehet leginkább jellemezni, ez pedig a kommunizmus. Sikeres cipőgyár lévén a kommunista vezetés szemét sem kerülte el a gyár, és annak rendje szerint 1948-ban államosították a CIKTA-t, létrehozva ezzel a Tisza Cipőgyárat. A Tisza Cipőgyár továbbra is hatalmas sikereket ért el, ami ebben a korszakban abban mutatkozott meg, hogy a legtöbb tervgazdálkodási versenyt és sztahanovista megmérettetést megnyerte az 50-es évek kezdetén. A gyári dolgozók nagyon sok mindent elkövettek ezekért a sikerekért, régi gépeket alakítottak át, hogy alkalmasak legyenek gyerekcipők gyártására, olyan folyamatokat fejlesztettek ki, amik segítettek csökkenteni a hulladékot, igyekeztek a lehető legtöbb bőrt, és textilt spórolni ügyes praktikákkal. A gyár folyamatosan fejlődött, a 60-as évekre saját kultúrház, magazin és rádió is lett. A Tisza cipőket a sportéletben és a hétköznapokban is használták. Újra szorosra fűződött a viszony Csehszlovákiával, a közös KGST piac miatt. 1963-ra a termelés már meghaladta a 3 millió párat, nemcsak a magyar piacra, hanem a világ minden tájára eljutottak a Tisza cipők, a Szovjetunión túl Angliába, Svájcba, Franciaországba, Szudánba, Egyiptomba, sőt még Indiába is.

A gyárat alkotó cégek privatizációjára és a Tisza védjegy különálló, egymástól független eladására végül a 2000-es évek elején került sor. Ebből adódóan fordult elő az a sajátos helyzet, hogy ma is létezik egy Tisza Cipőgyár, ami ugyan lábbeliket gyárt, de nem Tisza cipőt, viszont kapható maga a Tisza cipő is a Clash Kft. jóvoltából. Ez utóbbi tulajdonosa, Vidák László ugyanis 2003-ban a védjegyeket vásárolta meg, de a martfűi ingatlanokat, a gyárat viszont nem. A Tisza ma már több üzlettel és széles termékportfólióval az ország egyik sikeres sportdivat márkájává vált, de ez már egy mai, másik történet.

A Tisza cipő története

Tisza Cipő- a kezdetek

1931-ig kell visszalapoznunk a virtuális naptárunkat, ha a Tisza cipők, cipőgyár kezdetéhez szeretnénk ugrani. Az ifjú, 17 esztendős Tomas Jan Bata vette át apja, a cipőkirály halála után az üzletet, és eléggé jól sikerült neki a munka. Csehszlovákiában hatalmas sikereket aratott, az elsők között volt, akik gyártottak modern ipari módszerekkel jó minőségű, mégis megfizethető cipőket, amiket saját üzlethálózatukban értékesítettek, így a teljes profit náluk maradt. Az 1938-as I. Bécs döntésnél is résen volt, a Felvidék visszacsatolásánál megalakította hazánkban a Cipőipari és Kereskedelmi Társaságot (CIKTA), és valahol itt kezdődött el minden.

A martfűi Tisza Cipőgyár

Megalakulását követően a CIKTA Martfűn vásárolt területet, majd fel is húzott egy viszonylag modernek számító… vagyis Közép-Kelet Európa legmodernebb és egyben legnagyobb cipőgyárát. Több ezer embernek adtak ezzel munkát, a versenytársak, a hazai cipő gyártók mégsem örültek ennek – értelemszerűen- és többször feljelentést tettek a gyár ellen. Mindeközben Tomas Bata is emigrálásra kényszerült, a második világháború elől Kanadába menekült, ahol szintén gyárat alapított. A lényeg azonban az, hogy a marfűi gyár útjába semmi nem állhatott, a háború alatt is serényen folyt a gyártás, még a hadsereg ruházkodásába is besegítettek.

A Kabaha története

A KABAHA ortopéd cipőgyártó céget 2014-ben alapította Molnár István György, és azóta is a család több évtizedes hagyományaira építve, harmadik generációs szaktudással vezetik. Minden egyes lábbeli a kiváló minőségű alapanyagok, az innovatív technológia és a szakmai tapasztalat egyedülálló ötvözeteként születik meg, hogy a legmagasabb szintű kényelmet és egészségügyi támogatást biztosítsa vásárlóink számára. Célunk, hogy minden lépés könnyed és fájdalommentes legyen, miközben megőrizzük a hagyományos értékeket és elköteleződést a minőség iránt.

A Wink története

A Wink 1992-ben alakult meg egy kis budapesti 9. kerületi boltban, ahol az első pár sportcipőket tervezték. Két évtizeddel később a cég már egy jól ismert cipőmárkává vált Európában, és időközben nagy tapasztalatra tett szert utcai és divatos cipők területén is.
Ma a Wink cipőket Európa szerte több mint 3500 boltban lehet megvásárolni 15 ország hálózataiban.  

Az Astron óra története

Az Astron órákat 1995-ben kezdték el gyártani egy magyar órás család szellemi termékeként. Hit, tudás és vállalkozó szellem kellett az induláshoz.

Városi Ferenc, az alapító, tisztában volt vele, hogy az órajavítás hosszú távon nem jövedelmező. Mélységesen szerette azonban a szakmáját, így figyelme a gyártás felé fordult. Svájci, német és francia óragyárakban tett szakmai látogatásokat, ahol megtanulta, ami a szakmából megtanulható, és úgy érezte: társaival elég kreatívak ahhoz, hogy létrehozzanak, felépítsenek egy saját márkát. Egy magyar óramárkát. Egy olyat, amely kifejezi alkotóinak szemléletét, értékrendjét, a világhoz való viszonyát. Az ő márkájuk legyen megbízható, legyen tartós, legyen szép, vonalaiban érvényesüljön az állandóság és a folyamatos megújulás!

Az óramárka neve és a jelképe, Astron, a betlehemi csillag, amelynek bibliai örökérvényűsége szinkronban van szakmai tisztességükkel és emberi hitükkel. Bő másfél évtizeddel a cég születése után alapítói már biztosak abban: életképes és tartós vállalkozást hoztak létre.

Jelenleg mintegy 300 Astron-modell kapható. Az Astron lassacskán márkacsaláddá is bővült: megalkottak két olcsóbb, de a minőséget továbbra is szavatoló márkát, a Meriont és a Cardyt. 2007-ben pedig megvásárolták melléjük a Tiko Time-ot.
 (Kecel)

Az Evolvens óra története

Az Evolvens története egészen 2011-re nyúlik vissza, amikor egy egyszerű ötlet – egy kis szoba sarkában – útjára indult. Több évnyi fejlesztés, prototípusok, sikerek és kudarcok után 2016-ban talált gazdára az első Evolvens óra. Ez volt az a pillanat, amikor egy álom valósággá vált, és bebizonyosodott, hogy minden lehetséges. A folyamatos kísérletezés, útkeresés és tanulás az Evolvens alapértékeinek legfontosabb elemei. Időmérőink minden új generációja tükrözi örökké fejlődő természetünket és a bennünk élő kíváncsiságot. 
(Budapest)

A DRK története

A DRK márka története a Dorogi Gumigyárban kezdődött az 1920-as években, amikor a legendás cipők gyártása megkezdődött. Az 1970-es években a köznyelvben "dorko" néven váltak ismertté.

A Dorko (DRK) (saját írásmóddal: DЯK) egy népszerű magyar cipő és sportruházati márka a Szinga Sport Kft. tulajdonában.

 Az 1920-as években a Dorogi Gumigyár elindította az akkoriban még luxuscikknek számító cipők előállítását magyar tervezők terveit felhasználva és külföldről átvett technológiát és szabadalmakat alkalmazva. A "dorogi" szó idővel a "dorgo" elnevezéssé rövidült, amelyet később a hétköznapi nyelvben "dorkó"-ként kezdtek emlegetni. Az 1970-es években ez a vászonból készült tornacipő nagyon népszerű volt, ám a rendszerváltás után a külföldi márkák térnyerése háttérbe szorította a magyar divatipart, ami eltüntette a dorkót a köztudatból.

2003-ban azonban a Magyar Képzőművészeti Egyetemen egy lelkes kreatív csoport felfedezte a márkában rejlő lehetőségeket, és célul tűzték ki annak újraélesztését. A műhelyt Drozsnyik Dávid és Ördögh László vezette, akik modern szemlélettel fogtak hozzá a munkához. A márkalogót a Graphasel Design Studio csapata tervezte meg, míg az első kollekció megálmodása Széki András és Tiszai Szilárd nevéhez fűződik.[4] Miután Gém Péter lemondott karrierjéről teniszjátékosként, a vállalkozói területen próbálkozott,[5] s végül 2014-ben megalapította a Dorko márkát.

A Trapper története

A "trapperek" eredetileg a csapdaállító vadászok voltak, akik az észak-amerikai erdőségek és prérik állatait prémjükért fogták be.

1977-ben mutatta be a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat az őszi BNV-n a Trapper fantázianévre hallgató szövetet és a belőle készült nadrágokat. A Trapper gyártását 1978-ban kezdték meg. Az 1978. szeptemberben utcán volt a színes Trapper plakát.

Újsághirdetések jelentek meg a Magyar Ifjúságban, az Ifjúsági Magazinban, az Esti Hírlapban, az Interpress Magazinban és a Fülesben. A rádióban a Petőfi adón hetente kétszer, a televízióban hetente háromszor sugároztak Trapper reklámot. A mozikban a híradó és a film között az egész ország láthatta a cowboyos reklámfilmet.

Bevezetését nagy reklámkampány kísérte, főszereplője, reklámarca Kocsis Mihály modell, színész, kaszkadőr volt. A magyar farmerről készült, 36 részes reklámfilmsorozat és a plakát a Trapperről, amivel annak idején, a hetvenes években ismertté vált, sőt elnevezték Trapper Misinek.

A farmer közismert plakátját Molnár Kálmán Munkácsy Mihály-díjas tervezőgrafikus készítette 1979-ben.

1978-1982 között gyártotta a budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalat (BUDAFLAX). A nadrág csupán két fazonban volt kapható: egyenes szárú és répa.

A Trappernek az tette be a kaput, hogy egyre többen keresték és vásárolták a nyugati márkákat, akkoriban elsősorban a Lee Coopert és a Wranglert, amiket szintén itthon varrtak össze, ráadásul ugyanabból az indigószövetből, mint a Trappert. A lassan feledésbe merülő márka varrását 1985-ben állították le.

1994 decemberében Nádasi Sándor (egy bolttulajdonos) benyújtotta a kérelmét a Trapper-védjegyre.

A Trapper farmert magyarországon csak egy helyen lehet kapni budapest első kerületében a Fő utcában. (Sött az egész világon csak itt!)

A Thomas Jeans története

Az 1988 óta működő márka száz százalékban magyar tulajdonú, és igen büszkék is rá, hogy teljesen magyar kézben van a farmertervező és -gyártó cég.

A Heavy Tools története

A Heavy Tools egy magyar prémium ruházati, illetve divatcikk márka. A céget Walter Feldtänczer alapította az 1980-as évek második felében. Kezdetben kerékpárok gyártásával és forgalmazásával, a későbbiekben pedig snowboard deszkák gyártásával foglalkozott a cég.

2002-ben magyar kézbe került a márka ruházati és kiegészítő szegmensének szabadalma. Első boltját a budapesti Árkádban nyitották 2004-ben.

2019-ben 18 márkabolttal, 5 franchise partnerrel és több, mint 250 viszonteladóval rendelkezik a cég.

A kezdetben az extrém sportok által ihletett kollekciót felváltotta a prémium minőségű utcai stílus, ám a sportos gyökereket a márka sosem hagyta el. Célközönsége az aktív életet élő, 25-45 éves korosztály.

A Retro Jeans története

Bár olyan, mintha mindig is ismertük volna, a Retro Jeans csak 2001-ben nyitotta első üzletét, mint denim lifestyle márka, azóta dinamikusan fejlődik, ma már 7 országban 45 üzlettel van jelen. 

A Saxoolondon története

A márka 1997 óta létezik és már több mint 40 üzlete van országszerte. 

A Saxoo London egy magyar ruházaticikk-márka, amely az általa kínált divatot a "club wear" kategóriába sorolja. 1997-ben jelent meg, a bevásárlóközpontok és velük együtt a külföldi divatmárkák hazai térhódítása idején. A rövid idő alatt megjelenő viszonylag sokféle új márka között külföldi cég benyomását keltve és nem utolsósorban jó minőséget nyújtva helyet szerzett a hazai ruhadivat "felső kategóriájában". Termékeit Magyarországon kívül csak néhány országban forgalmazzák. A külföldi értékesítési helyek közül még négy szlovákiai működik, de néhány éve a 42 magyarországi mellett Dubaiban is volt üzletük, és próbáltak terjeszkedni Ausztriában, Csehországban, Svájcban és az Egyesült Államokban is. Ez azonban tőke, tőkéstárs, illetve a megfelelő menedzsment hiánya miatt nem sikerült. A költségek csökkentése érdekében a gyártatást 2005-ben Ázsiába helyezte át, addig ötszáz főnek munkát adva Magyarországon varratott. Így most már nyugat-európai alapanyagokból Indiában, Kínában és Pakisztánban állítják elő a magyar Saxoo London termékeket.

A Sandstone története  

A Sandstone cég 1989-ben indult, eredetileg Vadvidék néven. Egy boltjuk volt mindössze 5 négyzetméteren - azóta befutott a márka.

A Magenta törtlnmete

A MAGENTA 20 márkaboltjával és több mint 60 viszonteladó partnerével nemcsak itthon, de nemzetközi viszonylatban is előkelő üzleti pozíciót vívott ki magának. Kampányaikban előszeretettel dolgoznak híresebb modellekkel is.  

A Budmil története

A sportmárkáról joggal gondolhatnánk, hogy az egyik európai nagyvárosból jön, pedig nem. A saját tulajdonú kiskereskedelmi hálózat folyamatos bővülése folytán mára 45 saját üzletük van országszerte és további boltnyitásokat terveznek a jövőben is. 

A Sugarbird története

A márka sikert sikerre halmoz, nemzetközi szinten is jelenlévő darabjaikat világsztárokon is láthattuk már. 

A Devergo története

Eredetileg olasz márka volt, azonban 1999-re egy magyar vállalkozó megszerezte a márkanevet és levédette az egész világon. Valószínűleg élete legjobb döntése volt.

A Fundango története

Fiatal síelők, snowboardosok és szörfösök alapították a márkát, ők kezdték tervezni először csak maguknak a ruhákat, ügyes megoldásokkal. Olyan jól sikerültek, hogy hamarosan barátoknak és másoknak is gyártottak belőlük, majd kis startupként beléptek a nemzetközi piacra. 

A Mayo Chix története

A Mayo Chix divatcég alapjait 1989-ben rakták le a cég alapítói Magyarországon. Mára rengeteg márkabolttal és viszonteladóval rendelkezik, kollekcióik hölgyeknek szólnak, széles választékban. 

Az Aranypók története

Jogelődje 1951. május 18-án alakult ATEX Nemzeti Vállalat néven. Ez a vállalat 1962-ben alakult át Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalattá, amely aztán a vásárlók körében jól ismert PÓK boltokra utalóan 1973. július 1-ével vette fel az Aranypók nevet.

A Griff Collection története

A Griff Collection az egyik legnagyobb múltú, 100%-ban magyar tulajdonú divatcég, mely 1986-os alapítása óta folyamatos megújulásának és bővülésének köszönhetően van jelen a piacon.

A céget 1986-ban, Griff Gentlemen's néven alapította Sütő Zoltán és felesége, Sütőné Peti Ágnes. A cég eleinte Flyers néven futott, mellyel a repülés, szárnyalás azaz a magas életérzés kifejezése lett volna a cél. A név túlzott népszerűsége miatt azonban szükség volt a váltásra, ezért döntöttek egy sokkal egyedibb és exkluzívabb név mellett, megtartva ugyanezt a jelentéstartalmat, így esett a választás a Griff névre.[1]

A cég a budapesti Visegrádi utcában, egy 6 négyzetméteres garázsból átalakított üzlethelyiségben kezdte meg munkásságát, ahol eleinte farmernadrágok készítésével és eladásával foglalkoztak. A Griff hamar kinőtte magát a garázs-boltból, az országban elsőként kezdtek el olyan extrémebb darabokat gyártani, mint lila, sárga, vagy zöld színű zakók, melyek üdítő változatosságot vittek az akkoriban még konzervatívabb elegáns öltözködési kultúrába.

Az elegáns férfi ruházat mellett a Griffnél a kezdetek óta kiemelt szerepet töltött be magyar sportesemények és sportolók támogatásában is.

1992-ben a barcelonai olimpián a magyar csapat formaruháját Griff Gentlemen's készítette el, valamint 1996-ban az atlantai olimpián ismét ők öltöztethették a magyar olimpiai válogatottat.[2]

1998-ban megrendezésre került a Griff fonográf kupa, melyet a Griff Gentlemen's szponzorált, és mely versenyen maga a tulajdonos, Sütő Zoltán is részt vett a kezdetektől. Ebben az évben a Griff öltöztette a Magyar Tenisz Szövetség tagjait is, valamint több sporteseményt és egyesületet szponzorált: tenisz, úszó és öttusa versenyeket, emellett az FTC, a Vasas és a Győri ETO csapatát is támogatta.

Az alapítás után 9 évvel, 1995-ben nagyot lépett a cég: így nyitotta meg az igazi zászlóshajóját a Nyugati téren. A Griff Áruház 2400 négyzetméteren jött létre és öt szinten kínált minőségi férfi ruházatot az érdeklődőknek.

2005-ben a Griff úgy döntött, a bevásárló központokban folytatja tovább útját: A Nyugati téri Áruház után megnyitották első pláza-üzletüket a MOM Parkban. Hiába lett kisebb az üzlet, 10 év alatt több mint 2 millió ember fordult meg ebben az üzletben, és 1 millió méter anyagot használtak fel a több százezer eladott öltöny elkészítéséhez.

Ebben az évben megjelent a női ruhakínálat is a klasszikus férfi termékek mellett és megalakult a Ladies by Griff termékvonal.

2007-ben újjászületett a márka Griff Collection néven. Új arculattal jelentkeztek, és a saját termékvonal mellett megjelentek a világmárkák is az üzletekben, mint például a Guess, Tommy Hilfiger, Calvin Klein és a Levi's.

A Griff Collection a megújult webshop 2017-es elindításával az e-kereskedelembe is becsatlakozott és egy törzsvásárlói klubrendszert is működtet.

Cserpes István

A Cserpes Sajtműhely története

"Középiskolai tanulmányaimat a magyar tejipari képzés almamáterében, Csermajorban végeztem. Akkor még nem sejtettem… mit nem sejtettem?!
/Ez itt tisztelgés Bacsó Péter előtt /
Valóban nem sejtettem, hogy lesz egyszer egy Cserpes Sajtműhely, viszont tudtam, hogy többre vagyok hivatva, mint ahogy azt a családom és környezetem determinálta.
Érettségi után a BME gépészmérnöki karán tanultam, nem kellett felvételiznem szakmai tárgyakból, mivel országos szakmai tanulmányi versenyen 2. helyezett voltam. Műszaki tanulmányaimat a Bánki Donát Műszaki Főiskolán fejeztem be, már munka mellett. A csornai tejporgyárban dolgoztam, végig járva a ranglétrát vajgyártótól pasztőrösön át művezetőig. Éjjel hazafelé a buszra várva gyakran kérdeztem magamtól… mit keresek itt.
Eltelt közel 4 év és jöttek a gazdasági, politikai változások.
Gondoltunk egyet, megpróbáljuk elkapni a deszka szélét, ekkor 1991-et írtunk. Az addigi bebetonozott tröszti rendszer széthullott, és ami eddig elképzelhetetlennek tűnt az lehetősséggé vált. Gondolkoztunk, tervezgettünk (Németh András kollégámmal) és belevágtunk…

A családi házunk volt a fedezet, ebben laktunk feleségemmel, Beátával és akkor még egyetlen gyermekünkkel, Laurával. Üzleti terv, hatóságok, pályázat bankhitelre stb. Megkaptuk a hitelt. A banki alkalmazottak elhűlve néztek rám… ők még ilyet nem láttak. Ez így volt akkor. Felmondtunk a cégnél és elkezdtük az építkezést. Minden segédmunkát és a szakipari munkák egy részét mi ketten végeztük. Hét hónapi megfeszített munkával felépült a kisüzem 1992. március végére. A kettőnk zsebében 138 Ft maradt, nem emlékszem, hogy ez hány méter tömlőre volt elég, csak arra, hogy annyit vettünk amennyire ebből futotta.

Az első napon – 1992. április 1-én – reggel 6-kor talpig fehérben ott álltunk az átvételi helyiségben… jöttek a termelők és öntötték a mérőedénybe a friss meleg tejet és elkezdődött…
Semmi nem úgy működött és történt, ahogy az elvárható lett volna. Az első napok kiábrándítóak voltak, szinte katasztrofálisak. Kezdtünk fáradni és elkeseredni, aztán változtattunk a módszereken, elképzeléseken és lettek jó sajtjaink (nagyon jók). A jó sajtokat megérleltük, beviaszoztuk, elkezdtem heti piacokra járni, partnereket (éttermeket, pizzériákat, napközi konyhákat stb.) találni a környéken, főleg Sopronban.
Folyamatosan fejlődtünk feldolgozásban, a kezdeti 1000 l-ről eljutottunk a napi 13000 l tej feldolgozásáig. Aztán jött a nagy ötlet, a rikotta 1996-ban, pár év alatt a napi pár ezer liter savó feldolgozásától eljutottunk napi 100 ezer literig. Ez jelentett fedezetett arra, hogy bízván a jövőben új üzem építésébe fogjunk. Pályáztunk, bankhitel, rengeteg gondolat, ötlet, munka, az EU csatlakozásig elkészült. Jó esélyünk volt arra, hogy ezen az új helyen gazdaságosan, biztonságosan, jó körülmények között tudunk dolgozni és ez így is volt.

Aztán valami megváltozott az EU csatlakozás előtt, elkezdett átalakulni a piac, bizonyos érdekköröknek útjában álltak a kis és közepes tejipari cégek és egy bizonyos szakmai szervezeten keresztül igyekeztek tönkretenni minket. Nem írom le, hogy mekkora kárt okoztak nekünk. Mindez párosult egy bizalmi emberem árulásával, sok dolgozóm cinkos némaságával, gyengülő piaci pozíciókkal. A vállalkozás rohamosan elkezdett eladósodni a Bank és a beszállítók felé. A helyzet kilátástalan és megalázó volt, hogy 12 évnyi kőkemény munka után idáig jutottunk és ennyi… vége? … miért?!
Amit ma sikertörténetnek mondunk, az itt kezdődött, a gödör alján. Az eladósodásunk nem állt meg, de elkezdtünk előre menekülni. Azt tudtam, hogy ezzel a termékszerkezettel nincs kiút. Valami új kellett (vagy régi?). Régóta zavart, mint fogyasztót és szakembert, hogy a termékgyártás (nemcsak a tejipari) abnormális piaci elképzeléseknek és gyakorlatnak van alárendelve. Ennek a folyamatnak eredménye a 200 Ft-os virsli, az ehetetlen szaloncukor, a pizza tömb, a füstölt tömb, az 5 Ft-os zsemle, a reggeli ital stb. Én ebbe a zsákutcába nem akartam bemenni. Elkezdtünk manipulálatlan termékeket gyártani, saját kereskedelmet építeni - saját boltok, mozgó értékesítés - mert ez csak így működik. A vásárlók észrevették, hogy valami történik a piacon és szavaztak… ránk. Itt mindig meg kell, hogy kövessem a szakmát. Nem azt állítom, hogy mi vagyunk a tejipar csúcsa és nincs nálunk okosabb, ügyesebb, belevalóbb. Nem. Egyszerűen egy másik utat választottunk, nem a sztrádát, hanem a keskeny, kanyargós, buktatókkal teli ösvényt. Sokszor saját helyzetünket nehezítjük és óriási kockázatot vállalunk azzal, hogy nem teszünk bele ezt-azt, de ez elvi kérdés és el van döntve!

Jelenleg több mint 60 féle terméket gyártunk, csak a szükséges hozzávalókból, a termékekre jellemző tulajdonságokkal és szavatossággal. Ehhez az üzemi gyakorlathoz és elképzeléshez szorosan hozzátartozik az, hogy a termékeket időveszteség nélkül kell piacra juttatni. Ez egy nagyon feszes és drága rendszer, de csak így működök az egész. A saját értékesítésben, a független, magánemberek és családok által működtetett boltokban látom azt a kereskedelmi elkötelezettséget, ami megfelelő és hiteles számomra.

Elnézést, közben a családdal lemaradtam, még három leány és egy fiúgyermekünk született, Abigél Sára, Zoé Debóra, Tirza Tamara Ő a Cserpes Trudi arca, és Ruben Rafael, egy anyától, a feleségemtől, Beátától. Szépek, okosak, tehetségesek (úgy gondolom ezen a téren is megtettünk mindent Hazánkért).

Ötletekből azóta sem fogytunk ki, hiszen 2012. június 1-én, a Tej világnapján megnyitottuk első Cserpes Tejivónkat, Budapesten. Életre hívtunk egy olyan világot, amelyre az ifjaink már nem, de az idősebb korosztály jól emlékszik. Ahol egy rongyos kiflit elfogyasztani egy gőzölgő fekete mellett, maga volt a tökély.

Régóta fogalmazódott bennem az a gondolat, hogy a népet etetni "nem középiskolás fokon" kell. A kitűzött célunk így a Cserpes Tejivóval is változatlan volt: friss pékáruk, tejtermékekkel - mesterséges adalékanyagok és tartósítószerek nélkül. Tejtermékből a Cserpes Sajtműhely kínálatában eddig is volt elég, és a pékárukkal, salátákkal, édességgel beléptünk az igazi gasztro világba, piacra. Reggelente friss péksüteményekkel, szendvicsekkel, salátákkal és ellenállhatatlan édességekkel várunk közel 6 hónapja mindenkit. A helyválasztás sem volt véletlen: Budapest belvárosában, az V. kerületben, a Deák téren pont a McDonald's mellett találtunk egy alkalmas helységet, ahol az első Cserpes Tejivót elindíthattuk. A kedvező fogadtatás, a siker minden várakozásunkat felülmúlta, és nagy örömmel töltött el bennünket, mert azt igazolta, hogy az emberek szeretik az igazi, teljes/tejes ízeket.

A Cserpes Tejivó útnak indításával egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk el, és léptünk is át. Nagyon jó, hogy a fogyasztóktól azonnali visszajelzést kapunk – mind a közösségi térben, mind a Tejivóban- és segítenek bennünket ezen az úton.

A Cserpes Trudi és a Cserpes Sajtműhely joghurtjai, tejfölei sorban nyerik meg a különböző teszteket, a Tejivó megnyitása pedig futótűzként terjedt Budapesten és az online térben, és az emberek egymást invitálták hozzánk. Több hétig kígyózó sorok álltak az üzlet előtt és az emberek várták, hogy bejuthassanak hozzánk.
Számomra ez a legnagyobb siker, és bízom abban, hogy a közeljövőben még sok ilyen Tejivóval fogunk találkozni Budapesten és országszerte!

A Cerbona története

A Lipóti pékség története

A Lipóti Pékséget Tóth József Péter alapította 1992-ben, kezdetben egy családi ház egyik lakrészében. A pékség célja az volt, hogy helyben sütött pékárut kínáljon a környező boltoknak. Az első kenyér a pékség indulásakor édesanyja átalakított szobájában készült, és a cég folyamatosan bővült, újabb boltokat látva el pékáruval.

A Lipóti Pékség kezdetben 15-20, főként Lipót környéki kis boltot látott el kenyérrel és pékáruval. Kapacitását és létszámát folyamatosan növelve a pékség 2004-ben került válaszút elé.

A multinacionális élelmiszerláncok térnyerése a kis boltokat egyre inkább ellehetetlenítette, és úgy tűnt, hogy a "multik" beszállítójaként sem lehet hosszú távon fennmaradni.
Ekkor döntött úgy a cégvezető, hogy saját mintabolthálózatot hoz létre. 2006-ban Győrben három mintaboltot nyitottak, és Mosonmagyaróváron is megjelent a jellegzetes Lipóti Pékség színvilág a város sétálóutcáján. 2007 tavaszán Győr-Moson-Sopron megyében már 25 mintabolttal volt jelen a pékség.
2007 nyarán a Lipóti Pékség átvette a Tatabányai Sütőipari Vállalatot, és ennek a kapacitásbővítésnek köszönhetően sorra nyíltak a mintaboltok Tatabányán, Székesfehérváron, Érden, Százhalombattán, Esztergomban, és Budapesten.
2008. év végére 60 mintaboltot látott el a Lipóti Pékség, és megvetette a lábát Szlovákiában is, hiszen Dunaszerdahelyen és Észak-Komáromban (Komarno) nyitott mintaboltot.

Budapesten 2009-ben kezdett el termelni a cég harmadik sütőüzeme. A fővárosban eddigre már 30 mintabolttal volt jelen a Lipóti Pékség, amely karácsony előtt az újpesti piacon látványpékséget és üzletet is nyitott. 2009-től lépett be finomáruk gyártásával a Gyermelyi cégcsoporthoz tartozó pékség Szomoron. 2010-ben megkezdődött a szlovákiai terjeszkedés, és a Pékség megjelent Pozsonyban is termékeivel.

Még ebben az évben megnyitotta 100. mintaboltját Szombathelyen, ahol további üzletekkel bővült a sor. A Nyugat-magyarországi terjeszkedés részeként a Lipóti Pékség megjelent Sárváron, mintaboltokat és látványpékséget nyitott Veszprémben, és két üzlettel szolgálta Pápa városát is.

Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án született a Heves megyei Ecséden. Ő volt a modern hazai gyógyszeripar megteremtője. Századunk elején az elsők között ismerte fel hazánkban, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés ideje lejárt, és csak a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jövője.

Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte, gyógyszerész oklevelét 1895-ben a budapesti Tudományegyetemen szerezte meg kitűnő minősítéssel. 1897-ben külföldre utazott és több nagy, főként német, olasz, angol és francia gyógyszertárban, gyógyszervegyészeti laboratóriumban és gyógyszergyárban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás módszereit. E tanulmányútja során figyelt fel az akkoriban kibontakozó hormonkutatásra és az új organo- és kemoterápiás gyógyszerekre.

Hazatérve, 1901-ben, atyai örökségből megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán a - ma is meglévő - Sashoz címzett patikát. Ott gyógyszervegyészeti laboratóriumot rendezett be, s állati szervekből ún. organoterápiás gyógyszereket állított elő. Ez nemzetközi viszonylatban is úttörő tevékenység volt, mert akkoriban a külföldi gyárak még kizárólag növényi kivonatokból állították elő készítményeiket. Richter első organoterápiás készítményét, a vérnyomást növelő mellékvesekéreg-hormon kivonatát, a Tonogen suprarenalét még ma is használják a gyógyászatban. Richter még abban az évben két másik belső elválasztású hormont tartalmazó szert is előállított: a pajzsmirigy hatóanyagát tartalmazó Thyrecidát, és a petefészek hatóanyagát tartalmazó Ovarium nevű készítményt.

Richter készítményei iránt olyannyira megnőtt az érdeklődés, hogy az igényeket az Üllői úti Sas-patika gyógyszervegyészeti üzeme kielégíteni nem tudta. Ezért 1906-ban Kőbányán, a Cserkesz utcában egy év alatt felépítette az első korszerű hazai gyógyszergyárat. Az agyalapi mirigy hátsó lebenyének - a hipofízisnek - a kivonatát tartalmazó, anyaméh-összehúzó hatású hormonális készítménye, a Glandutrin, már az új gyárban készült.

A Richter-gyárnak az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt, a második világháború elején pedig a gyár már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett. Ezekben az években a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár az egyik legjobban szervezett és elismert magyar külkereskedelmi vállalat volt. 1944 őszén azonban a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult. Alapítóját, Richter Gedeont 1944 decemberében kivégezték a nyilasok.

1945 után az újjáépült Richter gyár hatalmas vállalattá fejlődött és Kőbányai Gyógyszerárugyár néven működött. Öt kontinens 80 országában exportál gyógyszereket, állatgyógyászati készítményeket, takarmány kiegészítőket, ipari enzimeket, növényvédő szereket és bioaktív kozmetikumokat. A gyáralapító Richter Gedeon születésének 100. évfordulóján 1972-ben Richter-emlékérmet alapítottak, és a volt Üllői úti Sas gyógyszertárat emléktáblával jelölték meg.

A Richter Gedeon története

A Richter Gedeon Nyrt. Magyarország egyik legfontosabb gyógyszeripari vállalata, a hazai gyógyszergyárak közül a legnagyobb hányadban van magyar részvényesek tulajdonában (kb. 34%. Külföldi érdekeltségei révén Közép-Európában regionális multinacionális vállalatnak tekinthető. 2017 óta Orbán Gábor a vezérigazgató és Bogsch Erik az operatív elnök.

A Coface CEE Top 500 rangsor szerint 2021-ben és 2022-ben Magyarország 22., illetve 17. és Közép- és Kelet-Európa 134., illetve 143. legnagyobb forgalmú vállalata.

Richter Gedeon gyógyszervegyész – külföldi tanulmányútjairól hazatérve – 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői úton a Sas patikát. Laboratóriumában sikerrel kísérletezett állati szervekből kivont (ún. organoterápiás) készítményekkel. 1902-ben hozta sikerrel forgalomba a Tonogen védjegy alatt a korában világszínvonalat képviselő organoterápiás készítményt.

 A siker lehetővé tette, hogy Richter Gedeon családi vállalkozásként gyógyszergyárat alapítson Budapesten a Gyömrői út – Cserkesz utca közötti területen. A termékpaletta kibővült: fertőtlenítő szertől (Hyperol) a láz- és gyulladáscsillapító Kalmopyrin védjegyes termékig.

A családi vállalat 1923-ban alakult részvénytársasággá, ezáltal a termékfejlesztésre és a vállalati akvizícióra (leányvállalatok Bukarestben és Varsóban) elegendő tőke jutott. A második világháború elejére a gyár már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett. A cég exportjára jellemző, hogy 34 államban tartott fenn bizományi raktárt. Richter Gedeon, miután saját gyárából kitiltották, 1944-ben a Duna-parton a nyilasterror áldozata lett.

A második világháború után a gyárat államosították, és összevonták néhány, szintén államosított kisebb vegyi üzemmel (Rex, Egger, Magyar Pharma). A budapesti ipar dekoncentrációjával összefüggésben 1967-ben a termelés egy részét kihelyezték Dorogra, a város határában felépült gyárkomplexumot azóta többször bővítették.

A gyár nevét Kőbányai Gyógyszerárugyárra változtatták, amely név egyrészt egyetlen idegen nyelv beszélője számára sem volt kiejthető, másrészt állandó tévedésekre adott okot amiatt, hogy a mai EGIS gyógyszergyár is Kőbányán található. Mindezek miatt a rendszerváltásig a gyár belföldön a Kőbányai Gyógyszerárugyár nevet, külföldön, valamint iparjogvédelmi jogok (formális) jogosultjaként a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. cégnevet, illetve ennek idegen nyelvi megfelelőjét használták.

Az állami vállalat termelésének több mint 75%-át exportálták. Saját fejlesztésű termékei közül kiemelkedik:

• Ahistan
• Humacthid (szintetikus ACTH hormon)
• Cavinton

A termelés jelentős része részben organikus, részben szintetikus előállítású gyógyszerkészítményekből állt.

Miután a gyár profiljának bővítése lehetővé vált, a termékskálát később kozmetikumokkal és növényvédőszerekkel bővítették.

A Kőbányai Gyógyszerárugyárnál fejlesztették ki az egykor olyan sikeres Fabulon illetve Fabulissimo kozmetikai termékeket, valamint a Richtofit termékcsaládot. A gyár növényvédő szereket (pl. Adol) is előállított, elsősorban a dorogi gyáregységében.

A rendszerváltás óta

A rendszerváltás óta is megőrizte a cég belföldi és számos külföldi piaci pozícióját. Egyike a kutatás és innováció iránt leginkább elkötelezett magyar vállalatoknak.

1993-ban a Colgate-Palmolive Kft. megvásárolta a Fabulon termékcsalád és a Richtofit termékek gyártási jogát. A dorogi gyárüzemben készülő termékeket továbbra is forgalmazta, azonban megszüntette az ehhez kapcsolódó magyarországi fejlesztést és elbocsátotta a tapasztalt fejlesztői gárdát. 2008-ban a Colgate-Palmolive bezárta dorogi gyárát.

A Richter Gedeon Nyrt. folyamatosan fejlődik és újabbnál újabb beruházásokat hajt végre. 2006-ban határozta el magát a vállalat, hogy megkezdi a biotechnológiai gyógyszerek fejlesztését és gyártását. Ennek eredményeképpen 2007-ben létrejött a Richter-Helm közös vállalat.

2008-ban a vállalat úgy határozott, hogy Debrecenben építik fel a Biotechnológiai üzemet, melyet 2012-ben adtak át és 2014 óta folyamatosan működik. A vállalat fő profilja továbbra is az innovatív eredeti kutatás, legfontosabb terméke a Cariprazine, melyet az amerikai Actavis vállalattal közösen fejlesztett.

2024-ben átadták a vállalat új központi irodáját Kőbányán, az új Richter-székház funkcionális és innovatív épület.

A Béres cégcsoport története

Id. dr. Béres József 1972-ben alkotta meg a Béres Cseppet, a nyomelempótló szert, melynek történetének óriási a hatása mind a mai napig. Hogyan lehet egy készítmény ötven év után is ugyanolyan jelentős, egyedi és közismert, mint születése idején?

Családi összefogásból világszínvonalú gyógyszergyár
1989-ben a család saját kezébe vehette a készítmény sorsát. Magánvállalatként létrejött a Béres Részvénytársaság, melyben már a feltaláló fia, dr. Béres József és menye, Béres Klára is szerepet vállaltak. Elhivatottságuk túlnőtt a Béres Csepp forgalmazásán, kiálltak a készítmény és feltalálójának hivatalos elismertetése mellett is. A kezdetben tíz emberrel működő cég látványos fejlődésnek indult. 1995-ben saját gyártói és fejlesztői háttérként létrejött Szolnokon a gyógyszergyártó üzem, 2000-ben gyógyszerként engedélyezték a Béres Cseppet, amely 2013-ban a hungarikumok listájára is felkerült. Feltalálójának munkáját Széchenyi-díjjal ismerték el.

A Pölöskei szörp története

1993.

Elkészült az első szörp Pölöskén. És ha már itt készült, miért ne legyen a neve Pölöskei?

1994.

Az ekkor 6 ízben és 2 kiszerelésben gyártott szörpi, slepptúrás járatokkal már a dunántúl nagy részén, szinte minden boltban elérhető.

 2000.

2004.

2009.

2010.

2011.

Komolyabb beltartalmi és értékesítési támogatással sikeresen elindulnak a diabetikus szörpök.

2012.

A közkedvelt málna íz új barátokra lel. az acerola és az áfonya segítségével, kombinált ízekben piacra kerülnek a málna red és málna blue termékek.

2013.

A családok sokszínűségéhez igazodva folyamatosan bővül az ízválaszték és megjelennek a light szörpök. a pölöskei termékek jelenleg már 24 ízben elérhetőek.

2016.

2017.

Töretlenül folytatódik a limitált fejlesztések piacra vitele. Bombaként robban be a kaktuszfüge és a must is.

2018.

Magyarországon elsőként indítjuk útjára webshopunkat, hogy az összes szörp közül szabadon, kedvetekre válogathassatok.

2019.

2020.

2021.

2022.

2024.

Megrendezzük az Ország Legmenőbb Gyereknapját, ahol 300 gyermek és családja ingyen szörpök társaságában élvezhette a játszóház és az állatkert nyújtotta élményeket.

100%-ban magyar cégként készítjük a Pölöskei gyümölcsszörpöket, diabetikus szörpöket, gyümölcsszirupokat és gyümölcsízű szörpöket. Több éve azonban már Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban és Romániában is jelen vagyunk a polcokon.

A Szobi szörp története

A Szobi Italgyártó Kft. 2009-ben alakult meg. Cégünk küldetése a Szobi márkanévhez hű minőségi zöldség- és gyümölcslevelek, szörpök, valamint üdítőitalok gyártása Magyarországon, melyek a vásárló érdekeit, és az italok valódi beltartalmát tartják a legfontosabbnak. Ebben több mint negyven éves gyártási tapasztalat és a Szobi márkanév magas ismertsége segít minket, hogy folyamatosan megfeleljünk a változó fogyasztói igények hatékony kielégítésére. Különösen nagy figyelmet fordítunk arra, hogy minden hazai viszonyok között előállítható alapanyagot, segédanyagot, belföldi gyártótól, illetve termelőtől szerezzünk be. Vállalatcsoportunk vezetése elkötelezett az általunk gyártott hazai márkák piaci helyzetének erősítése mellett, ezzel is növelve a magyar tulajdonú vállalatok részesedését a hazai piacon. 

A Xixo története

A XIXO márka 2013-as alapítása óta büszke arra, hogy a folyamatosan változó és újdonságra szomjazó fogyasztóit különleges ízekkel és izgalmas termékekkel varázsolja el. Épp ezért nem meglepő, hogy a brand, a legtöbb italgyártóval ellentétben, már az év első heteiben elképesztő hírrel jelentkezik, hiszen 2021-ben megálmodta, majd 2022 első napjaiban pedig piacra is dobja legújabb ízét, a szenzációs XIXO Tutti Fruity-t! 

A Hell energiaital gyártó története

A Hell Energy Magyarország Kft. jogelődjét 2004-ben alapították, s 2005-ben került a miskolci illetőségű Barabás család érdekkörébe. A cég eleinte cukorkereskedéssel foglalkozott, majd 2006-tól kezdett energiaital-gyártásba. A Hell nevet csak három évvel később, 2009-ben vette fel. A cég 2008-tól jelentős mennyiségű vissza nem térítendő állami és uniós támogatást, valamint támogatott hitelt kapott, ezek összege a becslések szerint 2020 októberéig elérte a 46,3 milliárd forintot. Ez az összeg 2021 márciusában további 7,1 milliárd forinttal növekedett, ezt az összeget egyedi döntés alapján, Szijjártó Péter minisztériumától kapta a cég szikszói alumíniumdoboz-gyára.

A cég 2011-ben átadott, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, német gyártástechnológiával felszerelt töltőüzemében állítja elő termékeit. A két német gépgyártó cég (Krones, KHS) gyártósoraival felszerelt létesítményben napi 7 millió alumínium italdobozt töltenek meg. 2017 tavaszára felépült a HELL cégcsoport tagjaként Magyarország első alumíniumitaldoboz-gyára, a Quality Pack. A 42 000 m²-en elterülő üzemben a 2018-as kapacitásbővítést követően napi 4,5 millió, évi 1,5 milliárd darab 250 ml-es alumíniumdobozt és doboztetőt állítanak elő. A dobozokhoz 75%-ban újrahasznosított alapanyagokat használnak fel, és továbbra is újrahasznosíthatóak. 2019-ben a HELL töltőüzeme és italdobozgyára közösen nyerte el az Év Gyára díjat, a legeredményesebb gyártástámogató folyamatok kategóriában.

A cég a fenntarthatóság követelményére hivatkozva az alumíniumdobozos kiszerelést részesíti előnyben. Egyesek vitatják, hogy ez önmagában környezettudatos törekvés lenne.

A Hell Energy Magyarország Kft. tulajdonosa a miskolci illetőségű Barabás család. Mint cégtulajdonosok 2013-ban kerültek fel a Napi Gazdaság A 100 leggazdagabb című listájára, ekkor a 86. helyen szerepeltek 6,9 milliárd forintos vagyonnal. 2020-ban a cégalapító idősebb Barabás Ernő vagyona 48,5 milliárd forintra növekedett, ezzel a lista 26. helyére került. A cég tulajdonosai ma már az alapító két fia, ifj. Barabás Ernő és Barabás Zsolt.

A Nádudvari története

A Hortobágyi Nemzeti Park közelében található, száz százalékban magyar tulajdonú Nádudvari Élelmiszer Kft. 2007. szeptember 1-jén alakult meg. Húsüzemünk jogelődje már 1969-től működik, tejüzemünkben 1975 óta folyik tejfeldolgozás, 2010-ben pedig beindult a mirelit üzletág.

A regionális ízvilágot a modern táplálkozás követelményeivel összhangban képviselő termékeink garantáltan megfelelnek a fokozott élelmiszer-biztonsági elvárásoknak. A Nádudvari márkajelzés az ország minden pontján, a hazai és nemzetközi üzlethálózatokban is garanciát jelent a minőségre.

Legkedveltebb termékünk, a Nádudvari túró minőségét a Nádudvari túrómesterek szaktudása garantálja már hosszú évek óta. A Nádudvari sovány túró és a Nádudvari 25% tejföl elnyerte a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy Arany Fokozatát.

A Bábolna Bio története

A Bábolnai Állami Gazdaság 1965-ben önálló divízióként alakította ki a Fertőtlenítő Állomást, az állattartó telepek patkánymentesítésére. A tevékenység bővülésével Bábolna Környezetbiológiai Központ lett a neve a kártevőirtó cégnek, több mint tíz éve pedig már a Bábolna Bio Kft. nevet használják. 

A vállalat sorsát Budapesten 1971–72-ben sikeresen el­végzett, a világon egyedülálló patkánymentesítése határozta meg, amelyet a mentesség fenntartása követett évtizedekig.

a Bábolnán meghonosított kártevőir­tó technológia a német Bayer cégé volt, amely a késztermé­ket 1970-ig exportálta.

Onnantól már koncentrátumot hoztak, amelyet Bábolnán hígítottak, ez volt az irtószergyártás kezdete. A vállalat 1990-ben a Bábolna Rt.-vel közös értékesítés helyett saját kézbe vette a termékeladást.

Az igények nyomán hamarosan piacra kerültek a lakossági célra kialakított árucikkek is, már többféle hatóanyaggal, néhány évig a Phylaxiával együttműködésben, aztán nélküle.

Létrehoztunk egy saját értékesítési csapatot; a Skála-Cooppal működtünk együtt országos lefedettséggel, ami elég sikeres volt

em­lékszik vissza a szakember. A társaság tehát a sajáttermék-fej­lesztést is elindította, s a jellemzően royaltymegállapodásokon nyugvó külföldi licencek és márkanevek helyett a 90-es évek elejétől már saját márkaneveket használnak.

A privatizáció sorána menedzsment a dolgozókkal együtt több lépésben kivásárolta az állami tulajdont.

Az országban az elsők között, 1991-ben elindított MRP programot az állami va­gyonvesztés miatt leállították. Ezután egy reorganizációs pro­jekt keretében államilag támogatott hitelt vettek fel, és egy­harmadnyi üzletrészhez jutottak. 1992-ben pedig megalakult a kft., amelyben 1993-ban egy kártevőirtással foglalkozó francia cég további 33 százalék tulajdonrészt vásárolt az államtól, majd 2000-ben tőkeemeléssel kombinálva további 33 százalékot ve­ttek tőle. Nagyon eredményesen tudtak együttműködni és fej­leszteni is a francia társasággal. Utóbbit később egy csak szol­gáltatással foglalkozó dán vállalat vette meg, de a gyártást is végző Bábolna Bio nem illett bele a profiljába, és el akarta adni a részét.

Újabb külföldi birtokost nem szerettek volna a kisebb­ségi magyar tulajdonosok, ezért 2003-ban egy 3 millió eurós banki hitellel ők vették meg a többségi tulajdont. A cég teljes magyar birtokba kerülése a kamatokkal együtt végül körülbe­lül 4,5 millió euróba került.

Az önállóság persze nemcsak kötelezettségekkel járt, hanem az innovációk terén is újabb lehetőségeket adott.

Olyan irányba tudtuk fejleszteni a céget, amelyet szerettünk volna, és most is szeretünk

mondja az ügyvezető. A szolgáltatóknál és az irtó­szergyártóknál ritka, inkább nagy vegyipari társaságoknál elő­forduló hatóanyag-szintetizálási tevékenység mellett a Bábol­nán és Budapesten több laboratóriummal rendelkező vállalat ma már több mint kétszázféle terméket állít elő. A rágcsálóirtó szerek mellett rovarirtókat is.

A menedzsment filozófiája, hogy a keletkező eredményt fejlesztésre, törzskönyvezésre fordítja, mégpedig annak érdekében, hogy az árut Magyarországon, az Európai Unióban, de a világ más részein is piacra tudják vinni, il­letve hosszú távon is a piacon tudják tartani. Külföldön először a szolgáltatással kezdték, már a 70-es években, például Szlováki­ában.

A 80-as évek elején Algériába is betették a lábukat a rág­csálóirtó szerek Németországba és Svédországba irányuló kivi­tele mellett. Ma már ötven országba exportálnak.

Mivel az évek során a cég palettáján a szolgáltatás aránya csak mérsékelten növekedett, ezt a tevékenységet hat esztendeje egy erre alapított külön társaság, a Bábolna Bio Kártevőirtó Szol­gáltató Kft. végzi.

Szlovákiában már húsz éve létrehozták saját, az országban a legjelentősebb irtószer-forgalmazó és szolgál­tató vállalatukat. A minicsoport összesített árbevétele 2018-ban 5,5 milliárd forint volt az előző évi 4,3 milliárd után. A legutób­bi fővárosi tenderen alulmaradtak, ez 220 millió forint kiesést je­lent évente.

Nézőpont kérdése, hogy ez a 47 esztendeje vég­zett alapvető szakmai tevékenység a cég életében mennyire meghatározó. Szakmai, presztízsszempontból az, a forgalom­hoz viszonyítva azonban nem

fejti ki a szakember.

A magyar piac meghatározó szereplőjének számítómBá­bolna Bio Kft.-hez kötődik a rágcsálóirtó szerek több mint 60 százaléka. A társaságnál óriási szakmai tudás halmozódott fel a kutatás-fejlesztési tevékenységüknek köszönhetően.

Több sa­ját, az EU-ban engedélyeztetett hatóanyaguk van, termékeik ér­tékesítésére pedig csaknem húsz uniós tagállamban szereztek engedélyt.

Csaknem hatvan további engedélykérelmüket már elfogadták, további nyolcvan jóváhagyás pedig folyamatban van. Pár éve létrehoztak több új szabadalmaztatott különleges rágcsálóirtószer-formulációt, rövidesen várható a forgalmazá­suk. A speciális csomagolással a laikus felhasználók is biztonsá­gosan használhatják e termékeket.

Mivel a jövő a környezetkímélő szereké, ma már a vállalat má­sodik legjelentősebb tevékenysége a rovarfejlődést gátló ké­szítmények gyártása és forgalmazása.

Az S-metoprén a cég el­fogadott európai hatóanyaga. Több millió eurót fordítottak a kifejlesztésére, arra, hogy mind a beltéri, mind a kültéri használat terén hatásos legyen a lárvák ellen. Ez a szer növényvédő ható­anyagként is alkalmazható. Ilyen irányú hasznosítás már létezik Ausztráliában, s várhatóan Európában és az Egyesült Államok­ban is megjelenik.

A One Magyarország története

A One Magyarország hazánk egyik vezető telekommunikációs vállalata, amely a távközlési szolgáltatások teljes spektrumát lefedi a lakossági, illetve a kis- és nagyvállalati szegmensben. A 2025. január 1-jén létrejött vállalat több évtizedes távközlési tapasztalattal rendelkezik, hiszen a Vodafone Magyarország és a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. mobil és vezetékes adat- és hangszolgáltatásainak, a korábbi AH Média Kereskedelmi Zrt. több mint 50 éves műsorszórási hagyományának, valamint a korábbi Invitech ICT Sevices Kft. adatközponti és felhő alapú megoldásainak egyesítésével jött létre.A One Magyarországnál célunk, hogy ügyfeleink mindennapjait gazdagabbá tegyük azáltal, hogy a legkorszerűbb technológiai megoldásokkal támogatjuk kapcsolataik kialakítását és fenntartását. Hiszünk abban, hogy minden kapcsolatteremtési pillanat egyformán fontos, ezért szolgáltatásainkkal ezeket a pillanatokat tesszük teljesebbé. A One Magyarország a 4iG Csoport tagja.

A Mountex története

Az első lépések: saját készítésű technikai ruhák

A nyolcvanas évek Magyarországán a hegymászó felszerelések beszerzése nemcsak nehézkes, de szinte lehetetlen volt. Az akkori hegymászók maguk varrták hátizsákjaikat, hálózsákjaikat, és gyakran napokig stoppoltak, hogy külföldről hozzák be a szükséges kellékeket. Ez a hiányzó kínálat inspirálta Andrást, amikor a Fitz Roy megmászásához strapabíró, víz- és szélálló technikai ruhákra vágyott, de ezeket sehol nem találta elérhető áron. Ekkor jött az ötlet, hogy saját maga készítse el a szükséges ruházatot. Egy győri padlógyártó cég, a Graboplast olyan speciális anyaggal kísérletezett, amely vízlepergető, de páraáteresztő tulajdonságokkal is bírt – pontosan olyan anyaggal, amire Andrásnak szüksége volt. Győrbe stoppolva végül nemcsak néhány ruhához elegendő anyagot szerzett, hanem egyenesen 200 métert vásárolt belőle. Az anyagból készült 50 szett technikai ruhát gyorsan elkapkodták a mászók, ami megmutatta, hogy mekkora piaci potenciál rejlik a túrafelszerelések terén.

A Mountex megalapítása és az első kihívások

1990-ben, a rendszerváltás lendületében, Sárközy András megalapította a Mountexet. Az első évek azonban nem voltak zökkenőmentesek. A sziklamászó közösség szűkössége miatt hamar világossá vált, hogy egy ilyen speciális piaci szegmens nem elegendő a fenntartható üzleti működéshez.

András, régi barátjával, Hauptman Istvánnal a szomszédos Csehszlovákiából kezdte el behozni a mászóeszközöket, köteleket, hátizsákokat és túrabakancsokat, amelyeket Magyarországon akkoriban még nem lehetett kapni. Az új irányvonal meghozta az első sikereket, és a cég gyors növekedésnek indult.

Azonban a gyártás is megmaradt: Andrásék törökbálinti vályogházuk első szobájában varroda volt, ahol polárpulcsikat, sapkákat és magnéziás-zsákokat varrtak.

A kezdetek szerények voltak: az első bolt egy tíz négyzetméteres pincehelyiségben nyílt a ferencvárosi Üllői úton, hetente mindössze kétszer tartott nyitva. A helyszín hamar kicsinek bizonyult, így 1992-ben az Üllői út elején megnyitott az első valódi Mountex üzlet. Ez volt az ország egyik első túraboltja.

2000-ben megnyitott a második bolt a budai Margit körúton, ezt követte 2002-ben a Váci úti üzlet, amely 600 négyzetméteres alapterületével akkoriban úttörő volt a magyar outdoor piacon. 2002-ben nyitott a Boulder Club, 2006-ban pedig csatlakozott a Mountexhez Sárközy András fia, Sárközy Mihály, aki akkoriban a marketingért és az üzletek modernizálásért felelt. 2007-ben nyitott a budaörsi üzlet. 2015-ben a Bécsi úton, 2022-ben pedig az Andrássy úton nyílt Mountex.

Egy sziklamászó álma, amely örökséggé vált

Sárközy András, a Mountex alapítója és szellemi alkotója 2020. április 18-án végleg eltávozott közülünk.
András kiváló hegymászó, üzletember és jóbarát volt.
Igazán otthon a természetben érezte magát. Számára mindent a közösség jelentett, tele volt életkedvvel, humorral és ki nem fogyó új ötletekkel, ami mindig a barátokat, mászótársakat szolgálta. A Mountex vezetését fia, Sárközy Mihály vette át, aki szenvedéllyel viszi tovább édesapja szellemiségét és a természet szeretetét. 

A Tengerszem története

A Tengerszem túrabolt nem pusztán egyike a túrafelszereléssel foglalkozó üzleteknek és webáruházaknak, a dolgozók és maga az üzlet is együtt él az outdoor aktivitásokkal, legyen szó túrázásról, hegy- és sziklamászásról, barlangászatról, kempingezésről, vagy éppen ipari alpinizmusról.

Szabadidőnkben barlangászunk, sziklát mászunk, kerékpározunk, vagy éppen a terepfutás a mániánk.

Többen közülünk szakvizsgával is rendelkezünk az adott területen, pontosan tisztában vagyunk tehát a hozzánk betérők igényeivel.

A Stühmer története

A márka alapítója Stühmer Frigyes, hamburgi cukrászmester, aki egy pesti cukorkakészítő invitálására érkezett Magyarországra, s ezzel kezdetét vette a Stühmer márka egyedülálló története.

1868-ban Stühmer Frigyes megvásárolt egy kis cukorkaüzletet, majd vállalkozása hamarosan az ország legnagyobb csokoládégyárává nőtte ki magát, ahol – hazánkban először – gőzüzemű, minőségi csokoládégyártás folyt.

Stühmer Frigyes felismerte, hogy a csokoládé és a cukorka fontos fogyasztási cikk, és nagy jövőjük van. Hatalmas szerepet játszott abban, hogy a luxuscikknek számító csokoládét szélesebb körben ismertté vált. Stühmer Frigyes rendkívül szakképzettséggel rendelkezett, és kezdettől fogva elsőragú termékeket állított elő.

1906-ban Stühmer fia került a gyár élére, aki állami támogatással modernizálta a gyárat, majd megalakította a Stühmer Frigyes Részvénytársaságot.

1941-ben megépítették Európa egyik legmodernebb csokoládégyárát a Vágóhíd utcában. Ezt követően itthon 63 Stühmer fióküzlet nyílt, valamint egy Párizsban és egy Abbáziában.

A Stühmer cég termékei nemcsak belül, de kívül is csábítóak voltak, az 1920-30-as években a látványosan fejlődő magyar csomagolás élvonalában állt, világszínvonalú kereskedelmi kultúrát képviselt. Dobozborítóit és csomagolópapírjait példás iparművészek tervezték.

A sikertörténetnek az 1948-as államosítás véget vetett, a gyárat beolvasztották a Magyar Édesipari Vállalatba, később az üzem felvette a Budapesti Csokoládégyár nevet.

A tradicionális márkát Csóll Péter élesztette újjá 2006-ban, amikor megvásárolta az egri Stühmer édességboltot és a védjegy tulajdoni jogát.

A Stühmer Kft. számára fontos szempont volt a kezdetekben, hogy ezzel a patinás márkanévvel olyan termékeket gyártsanak, amelyek ismertek voltak az egykori Stühmer-vásárlók körében is.

A termékszortiment folyamatosan szélesedett, a kezdeti bérgyártást saját kisüzemi gyártás váltotta fel. A termékek megjelentek a kiskereskedelmi láncok polcain is, folyamatosan nőtt a gyártási volumen, ami új gépek, gyártósorok beszerzését tette szükségessé. A cég, dinamikus fejlődésének köszönhetően néhány éven belül kinőtte a kisüzemet.

2014. július 2-án új fejezet kezdődött a Stühmer Kft. életében. Maklár községben, ünnepélyes keretek között, Orbán Viktor miniszterelnök részvételével, átadták a Stühmer Kft. új, 4.000 négyzetméteres gyártóüzemét.

2017-ben került átadásra a maklári telephelyen a hűtött és fagyasztott késztermékek tárolására alkalmas 2100 raklapos készáruraktár, mely biztosítja a cég partnerei részére a magas szintű, Stühmer által kontrollált áruellátási láncot.

A minőség-ellenőrzés folyamatai kimagaslóak, a laboratórium egyedülálló analizáló berendezéssel van felszerelve, mely a gyártás teljes fázisában kontrollálja a minőségi irányelvek követését, ezzel is alátámasztva a Stühmer mottóját: Minőség mindenekelőtt.

A kezdeti néhányhoz képest ma már több száz terméket állít elő a maklári üzem, a Stühmer a minőségi csokoládégyártás egyik meghatározó márkájává nőtte ki magát. A termékek egy része az eredeti recept alapján készülő nosztalgia termék, többségük azonban már a kreatív termékfejlesztési folyamatok eredménye.

Magyarországon a Stühmer jelenleg 9 exkluzív márkaboltot üzemeltet, Maklár, Eger, Gyöngyös, Debrecen, Nyíregyháza belvárosaiban és Budapesten, amelyből 6 üzlet nem csak édességbolt, hanem egyben cukrászda is, ahol a Stühmer cukrászat saját gyártású, kézműves fagylaltjait és cukrászsüteményeit is értékesíti.

A Stühmer márkát a múltból építkező tradíció, a maximális odafigyelés, a fogyasztó-centrikus gondolkodás, az állandó fejlesztés és innováció vezérli, aminek motorja a fogyasztóktól érkező folyamatos, pozitív visszajelzés. És a sok mosoly.

Stühmer. Az öröm a lényeg.

A Szerencsi csoki története

Szerencsi Bonbon Kft.

A Szerencsi csokoládé története 1923-ra nyúlik vissza. Ekkor nyitotta meg kapuit a csokoládégyár a cukorgyár szomszédságában.
A gyár termékei a kiváló minőségüknek köszönhetően hamar népszerűek lettek országhatáron innen és túl. Néhány klasszikus termék a mai napig kapható, úgy mint a Szerencsi Retró szelet (régi nevén Melódia), a Macskanyelv, az Állat ABC és Vár csokoládék, a kézzel készített konyakmeggy.
Ezen termékek gyártója 1996-tól cégünk, a Szerencsi Bonbon Kft.

A cég családi vállalkozás keretein belül működik, három telephelyen, 150 főt foglalkoztatva. Az alapítástól kezdve célkitűzéseink változatlanok: a nagy szaktudást, odaadást és tapasztalatot kívánó, Szerencsen történő édességgyártás mentése, megmentése, fejlesztése illetve ezzel együtt a munkahely teremtés, Szerencs hírnevének ápolása, öregbítése. Nagy örömünkre szolgál, hogy 2015. októberétől a Szerencsi Csokoládé Kiemelkedő Nemzeti Érték címet viseli és ezzel bekerült a Magyar Értéktárba.

Cégünk termékpalettája rendkívül széles: a Szerencsi klasszikus termékek mellett gyártunk figurákat, karamellákat, drazsékat, különféle desszerteket, szaloncukrokat. Termékeink kakaótartalma a tejcsokoládéban 40%, az étcsokoládéban 70%. A hazai túródesszertek többségénél a fogyasztók szintén Szerencsi gyártású bevonóval találkozhatnak. A folyamatosan bővülő választékunkkal a funkcionális igényeknek is igyekszünk megfelelni a fruktózzal vagy édesítőszerekkel készült termékeinkkel.

Elkötelezetten veszünk részt Szerencs és Zemplén társadalmi és turisztikai életében. Üzemünket 2015-ben nyitottuk meg és turisztikai látványossággá fejlesztettük az érdeklődők számára. Ez utóbbihoz interaktív csokoládéműhely létrehozásával járultunk hozzá. Az ide látogató turistáknak, iskolásoknak lehetővé tesszük, hogy aktívan részt vehessenek csokoládéféleségeink saját kezű gyártásában és láthassák ezek üzemi méretű előállítását.

A Szamos marcipán története

Minden a marcipánnal kezdődött.

Az 1930-as évek elején Szamos Mátyás egy híres dán cukrászmestertől leste el a kiváló minőségű marcipán készítésének fortélyait. A mester azt is megmutatta neki, mi mindent lehet készíteni a nemes masszából. Az ifjú Szamos Mátyás a sok gyakorlásnak, rátermettségének és jó kézügyességének köszönhetően hamar megtanulta, hogyan készítsen csodás rózsaszirmokat a kiváló marcipán alapanyagból.

A titkok, a receptek és az a különleges szenvedély, amellyel Szamos Mátyás megalkotta kreációit, generációról generációra száll a családban. Mára a Szamos Magyarország egyik legismertebb családi vállalkozása lett, és termékeinek különlegesen kiváló minősége méltán híres messze az országhatárokon túl is.

A Szamos család az osztrák Haderer cukrászattal közösen a 90-es évek elején nyitotta meg első kávéházát Budapesten. A páratlan atmoszféra és az ízletes cukrászati kreációk igen hamar kiemelkedő sikert hoztak. Ma már 20 Szamos kávéházban nyílik lehetőségünk arra, hogy engedjünk a finomságok csábításának.

A Ziegler története

Ostyaüzemünk 1953 – óta gyárt és forgalmaz ostya- és nápolyikülönlegességeket.
A ma korszerű gépekkel felszerelt angyalföldi ostyasütő üzem története a század elejére nyúlik vissza, amikor is Ziegler József, a nagypapa, a mai üzem helyén egy családi házban pékséget nyitott. Mikor hamarosan az öt legnagyobb kenyérgyár egyikévé nőtt céget is utolérte az államosítás, fia Ziegler Tibor 1953-ban, megszerezvén iparigazolványát, feleségével együtt ostyasütésbe kezdett.
1953 – ban, így alakult meg a magánvállalkozásként működő, Ziegler Ostyasütő üzem a Kodály Köröndön. Kezdetben, csak ostyalapokat sütöttek, később az ízesítéssel is foglalkoztak. "Újra feltalálták" a karlsbadi ostyát, ami töltött ugyan, de nem krémes ostya.
Az 1960 – as évekre, a kitűnő minőség komoly vevőkört toborzott, vonzott a cégnek. A relative kis kapacitással működő üzem előtt, nem ritkán órákig várokoztak a sorban álló vevők.
1970 – ben, Ziegler Tibor betegsége miatt, fia, Ziegler Péter betársult a vállalkozásba, melyet 1979 – és 1992 között egyedül, később családja támogatásával működtet.
1990 – ben a család visszavásárolta a romos állapotú kenyérgyárat és 1991 – től a ma már felújított állapotú épületben folyik a termelés.
A cég egyik fő tevékenysége a Sajtos Tallér termék exportja, mely jelenleg Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Ausztriában és Csehországban népszerűsíti a Ziegler nevet.
A Ziegler Ostyaüzem jelenleg 46 fővel működik.
A cég tervei között azonban nem elsősorban a növekedés szerepel, hanem mind gyártói mind vezetői szinten, a név mögött évtizedek óta rejtőző kiváló minőség szavatolása is.
A Ziegler cég számára, mindig is hűséges vevőinek megtartása volt a legfontosabb, melyet az is bizonyít, hogy az évtizedek óta működő márkaüzlet ma is minden nap nyitva tart, és 1998- óta új helyen igényes környezetben áll vásárlói rendelkezésére.
A 2014-es év, a felújítások és minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének éve volt, átalakítások és átszervezések sorát követően, az IFS minőségbiztosítási rendszer bevezetésre került a Kisgömb utcai üzemben, melynek szintentartása komoly feladat a dolgozók is és a vezetőség számára is.
A Ziegler név a mai napig minőséget szavatol, és ahogy telnek az évek, régi vevőink köre kiterjed az új generáció képviselőire is. A nápolyi manapság reneszánszát éli, a kiszélesedett édesség választékban megtalálta helyét. A hagyományos ostyaspecialitások kisebb szeletet kapnak az ostya piacából, a családi kiszerelésű, hagyományos ízesítésű nápolyik ezzel szemben egyre nagyobb volumenben hódítanak fogyasztóink körében.
Termékeink ma már nem csak a hagyományos kisboltokban találhatóak meg, hanem a nagy áruház és szupermarket láncokban is. Fontosnak tartjuk az üzletkötői jelenlétet is, a kapcsolattartást a boltvezetőkkel, ezzel közelebb kerülünk vevőinkhöz, vevőink igényeihez.
A cég tulajdonosai: Ziegler Péter, Ziegler Zoltán és Ziegler Ágnes.
Családi vállalkozásként, mindenkinek megvan a maga feladata. Azon igyekszünk, hogy bár a mai napot, amikor talán igazán virágzik az üzem, a nagyszülők nem érhették meg, ne hozzunk szégyent a Ziegler névre, és elégedetten tekinthessünk vissza, ha majd a következő generáció átveszi a stafétát.

A Dekti keksz története

1983.

"Mátraalján faluszélén…", ha nem is a faluszélen, de Bálint gazda hajdani szülőháza mellett épült fel Halmajugrán a Detki Keksz gyára. Három alapítónk: a Detki Termelőszövetkezet – innen lettünk "detki" – a Heves Megyei Sőtőipari Vállalat és a Magyar Édesipari Vállalat

1985.

Zsófi teasütemény, Kedvenc linzer, Konzum keksz után 1985-ben kezdődött a Mese mézes linzer karrierje, amely azóta is töretlen.

1992.

A rendszerváltás sok újdonságot hozott. Privatizációt, tulajdonosi szemléletet és új, finom kekszeket.

1994.

"Feltaláltuk" a Detkiben a darált háztartási kekszet, amely azóta is vásárlóink egyik kedvence. Ezek után már elég lett 15 perc a kókuszgolyó elkészítéséhez.

1997.

Megszereztük az ISO minősítést, amely tanúsítja,hogy termékeink állandóan magas minőségben jutnak el a fogyasztókhoz.

1999.

Új olasz kekszgyártó vonallal és az ezen a gépen készülő finomságokkal, mint a Tere-Fere, a Lurkó, a Háztartási keksz és a cukormentes linzerek, köszöntötte a Detki az ezredfordulót.

2000.

A kétezres éveket a folyamatos fejlődés és beruházások, a termék kínálat bővülése, valamint olyan új, egészséges hozzávalók kiválasztása jellemezte, mint például a zabpehely.

2008.

Kekszeink több alkalommal nyerték el a Kiváló Magyar Élelmiszer – Díj megtisztelő címét.

2012.

Ez az év duplán is fontos volt! Egyrészt Magyar Termék Nagydíjat kapott a Detki Zab-álom zabpelyhes és almás változata. Továbbá a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a Detki Keksz termelői kapacitása a duplájára nőtt.

2015.

A külcsín, azaz csomagolás új, látványos lila színbe öltözött, de a belbecs, azaz a tartalommal szemben támasztott elvárások nem változtak: állandó magas minőség elérhető áron.

Ettől az évtől már a sós ropogtatnivalók is megtalálhatók kínálatunkban.

2018.

Van mire büszkének lennünk. Folyamatos fogyasztói aktivitásaink sikeresek a vásárlók és a szakma szemében is. Például a Detkilométer elnevezésű promóciónk a Trade Magazin: "Az év legsikeresebb promóciója" díjat nyerte el.

2019.

A gyerekek számára elkészültek első Lurkó kekszeink, teljes kiőrlésű liszttel. Megszületett a Derby kakaókrémmel töltött ropogós keksz, az első, és azóta is egyetlen szendvicskekszünk.

2020.

Megjelentek az üzletek polcain az első mártott prémium Detki termékek (Tere-Fere, Mini perec), a karácsonyi időszakra pedig a népszerű Mese kekszünket két új, limitált ízben is elkészítettük. Szintén az év újdonsága volt Coco Cruchy termékünk, melyet akkor még bliszteres csomagolásban lehetett kapni.

2021.

Új köntösbe bújtattuk Állatfigurás háztartási kekszünket, kiegészítésképp pedig elindítottuk a Detki Okosjátékot, amely játékos feladatlapokon keresztül fejleszti az óvodás és kisiskolás korosztály értőolvasását. Elkezdtük fejleszteni a hozzáadott cukor nélküli kategóriánkat egy dietetikus szakember bevonásával, és a Vitál Omlós termékcsaládunk új receptúrát és új csomagolást kapott.

A Sunfleur története
  (Budakeszi)

A SUNFLEUR Kozmetikai Kft. tisztán családi vállalkozás, melyet a tulajdonosok azzal a céllal alapítottak 1989-ben, hogy bebizonyítsák, a nagy nemzetközi márkák mellett is képes egy újonnan induló, innovatív és egyben professzionális cég a kozmetikaipar élvonalába kerülni.

A nemzetközi élvonalba tartozó kutatási eredményeket, valamint a népi orvoslás több évszázados hagyományait és a magyar tájak speciális gyógynövényeit felhasználva, olyan kozmetikai készítményeket fejleszt ki, amelyek a tudomány legújabb állásának, a legfrissebb kutatási eredményeknek, valamint a vásárlók igényeinek is maximálisan megfelelnek.

 A Sunfleur Kozmetikai Kft. a Medifleur termékek gyártójaként évtizedek óta töretlenül forgalmaz speciális bőrápoló kozmetikumokat úgy, mint a cukorbetegek bőrének egyedi igényeit szem előtt tartó tisztító és ápoló kozmetikumok. A termékek hatékonyságát és jótékony tulajdonságait a gyakorlati tapasztalatok és a kiváló minősítést adó klinikai tesztek együttesen igazolják.

A speciális készítmények mögött meghúzódó jelentős és folyamatos innovációs háttér teszi lehetővé, hogy a kozmetikumok piacán, akár a nemzetközi élvonalban is versenyképes termékeket vezethessenek be. A SUNFLEUR Kozmetikai Laboratórium alkalmazottai a legmodernebb kutatási eredményeket felhasználva azon dolgoznak, hogy partnereink és termékeink fogyasztói mindenkor tökéletesen elégedettek legyenek készítményeinkkel.

 A SUNFLEUR Kozmetikai Kft. már megalakulása óta különösen nagy hangsúlyt helyez a megbízhatóságra, az állandó minőségi színvonal biztosítására. Az European-Cert Tanúsító Kft. által auditált minőségbiztosítási (ISO 9001) és GMP (Kozmetikumok Helyes Gyártási Gyakorlata - ISO 22716) rendszerek garantálják, hogy a vevők és a partnerek mindenkor a legjobb minőségű terméket és szolgáltatást kapják.

A SUNFLEUR Kozmetikai Laboratórium önálló fejlesztéssel, szigorú minőségellenőrző rendszerrel valamennyi készítményének recepttúráját és csomagolását folyamatosan fejleszti, tökéletesíti. Szoros kapcsolatot tart fent a világ legnagyobb alapanyag gyártó és beszállító cégeivel, törekedve minél több ECO-CERT bizonyítvánnyal rendelkező hatóanyag és alapanyag felhasználására. Speciális termékeinek fejlesztéséhez folyamatosan konzultál a különböző orvosi területek szakértőivel, klinikákkal és szakrendelőkkel.

A Floren Cosmetic története
(Dunakeszi)

A Floren Cosmetic Kozmetikai Cikkeket Gyártó és Forgalmazó Kft. fõ profilja liquid termékek gyártása.
Mind kozmetikai mind a háztartásvegyipari termékek széles skáláját biztosítja a vásárlók számára.  

A Cafe Frei története

A KÉT TAMÁS

"az utazás izgalma és kifinomult íz-élmény"

A CAFE FREI-t két barát alapította: A regényíró Frei Tamás, egykori tévés világutazó, aki az elmúlt évtizedekben több mint 150 országot látogatott meg és rajongással szereti a kávét és a vele összefüggő világot; illetve Langár Tamás közgazdász, élelmiszeripari vállalkozó, aki több mint 30 év tapasztalattal a birtokában a hálózat működtetését üzleti oldalról segíti.

Az első CAFE FREI kávéház 2007 áprilisában nyílt meg Magyarországon, azóta a kávéházi Franchise-hálózatunk folyamatosan bővül. Mára az ország legnagyobb kávéházláncává nőtünk. Egyedülálló Franchise-rendszerünknek köszönhetően a 2013-as év nemzetközi áttörést hozott számunkra, amikor megnyitottak az első közép-európai kávézók. Azóta már Franciaországtól kezdve egészen Dubaiig üzemeltetünk kávézókat. Többek között még olyan egzotikusnak számító országokban is, mint Szaúd-Arábia.

A Bravos története

Az 1991-es alapítást követően kizárólag pörkölt kávé csomagolásával és forgalmazásával foglalkozott a cég. Elsősorban olcsóbb, alacsonyabb minőségű termékeket állítottak elő. Két éven belül már saját pörkölővel, nem sokkal később pedig vákuum-csomagológéppel is bővült a gyártás. Sőt a kilencvenes évek végén elindult a Horeca üzletág, teljes körű szolgáltatási rendszerrel.

A Videoton története

A székesfehérvári székhelyű Videoton Holding ZRt. a legnagyobb, egészében magyar magántulajdonban lévő vállalat, ipari vállalatcsoport, amely gyártási és gyártáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat kínál ipari vállalatok számára. Fő profilja az elektronikai gyártási szolgáltatás. Világviszonylatban 33. helyen van, az Európai Unióban pedig az első 3-ban a Manufacturing Market Insider nagy tekintélyű szaklap 2021-es EMS ranglistája alapján. A Forbes 2022-es felmérése szerint a 245,5 milliárd forintos becsült értékű vállalatcsoport 21 tagvállalata jelenleg 9 magyarországi és 2 külföldi (Sztara Zagora, Bulgária és Szabadka, Szerbia) telephelyen működik.

A Coface CEE Top 500 rangsor szerint 2021-ben Magyarország 62. és Közép- és Kelet-Európa 462. legnagyobb forgalmú vállalata. 2022-ben nem szerepelt az 500-as listán.

A VIDEOTON jogelődjét 1938-ban alapították Vadásztöltény Csappantyú, Gyutacs és Fémárugyár Rt. néven, majd a második világháborút követően újraépített és az 1955-1991 között állami tulajdonban lévő vállalat Videoton márkájú szórakoztatóelektronikai, informatikai, védelmi elektronikai (hadi) termékeket fejlesztett, gyártott és értékesített, 1981-től VIDEOTON Elektronikai Vállalat néven működött tovább.  

Az Unicum története

A pomázi ICO irodaszergyártó története

Az ICO Magyarország és Közép-Kelet-Európa legnagyobb íróeszköz- és irodaszergyártója. 1951 óta működik, és 1968 óta a Sachs Ausztriával közösen gyárt SAX tűzőgépeket és perforátorokat.

A minőség abszolút prioritás számunkra, amit 70 éves gyártási tapasztalat, a legmodernebb, legkorszerűbb gyártási technológiák és a szigorú minőségellenőrzés garantál.

A Vasedény története

1950 igazán jeles év volt, hiszen ebben az évben alakult meg hivatalosan a Vas- és Edénybolt Vállalat, összesen 17 üzlettel, amelyek száma a következő év elejére 52-re emelkedett.

A cég egyébként a rendszerváltáskor nem volt túl népszerű a privatizációs versenyben, csak 1996-ban sikerült értékesíteni, amikor egy befektetői csoport megvette, majd Vasedény Trade Kft. néven újraindította az üzlethálózatot.

A 2000-es évekre újabb tulajdonosokhoz került, akik stabilizálták a márkát, és hat budapesti üzletből és egy webshopból álló hálózatot alakítottak ki, amely ma is sikeresen működik. 
A BestOn-Otthon Kft tulajdonában van és néhány bolttal és egy webáruházzal működik.

Az új Ultra termékek

Az Ultra tisztítószerek története

2022 óta egy 100%-ban magyar cég gyártja az Ultra nevű hatvanéves múltra visszatekintő tisztító, mosó és kozmetikai szereket.
A cég neve GEEPower.

                                                                        A régi Ultra mosogatópor!

A képekre kattintva azok kinagyíthatók!

A Dymol története
Kistarcsa

Utunk 1982-ben indult, amikor családi vállalkozásként, Szilasi Vegyi Gmk. néven megkezdtük működésünket. Elsőként autóápolási termékeinkkel hódítottuk meg a korai magyar piacot, mindig a minőség és a megbízhatóság jegyében.

1986 mérföldkő volt számunkra: megkezdtük a háztartási vegyipari termékek gyártását. Mosogatószerek, ablaktisztítók, légfrissítők és bútorápolók kerültek ki gyártósorainkról – mind olyan termékek, amelyek a mindennapi tisztaságot szolgálták. Az elhivatottság és az innováció iránti szenvedély vezette kezünket, amikor 1987-ben megvásároltuk első ipari területünket. Ez az ingatlan azóta is otthonunk és fejlődésünk biztos bázisa.

1988-ban új identitást öltöttünk: megszületett a DYMOL Vegyi Gmk. A névváltozás nem csupán formális lépés volt, hanem a dinamikus fejlődés és az innováció szimbóluma. Egy évvel később, 1989-ben a vállalkozás ismét nevet váltott, és DYMOL Vegyi Kft.-ként folytatta útját. Bár a név változott, értékeink és alapelveink állandóak maradtak: magyar tulajdonban működünk, és munkánkat továbbra is az elhivatottság, a minőség és az újító szellem határozza meg.

 Az elmúlt évtizedek során folyamatosan bővítettük tevékenységünket. Ma már 1800 négyzetméteren zajlik a gyártás és a raktározás, több mint 50 féle háztartási tisztítószert és kozmetikai terméket állítunk elő. Kiszereléseink a 300 ml-es flakonoktól az 5000 ml-es ipari méretekig terjednek, minden esetben a legjobb minőségű alapanyagok felhasználásával. Portfóliónk sokszínűségét társcégünk egészíti ki, amely a gyümölcsteák előállításában jeleskedik.

Történetünk minden fejezete az elkötelezettségről és a felelősségről szól – a tisztaság, a környezetvédelem és a fogyasztói elégedettség iránt. Büszkék vagyunk arra, amit elértünk, és arra, hogy ma is ugyanazzal a szenvedéllyel dolgozunk, mint a kezdetekor.  ISO 9001:2008 minőségirányítási rendszerünk a biztosíték arra, hogy minden termékünk a legmagasabb színvonalat képviseli. 

A Kovald Kft története
    (Csepel)

A Kovald Bt. 1992-ben alakult családi vállalkozásként. 2005 nyarán a társasági forma Kft.-re módosult a forgalom növekedésének köszönhetően. Társaságunk 100 % magyar tulajdonban van és saját telephellyel rendelkezünk. A Kovald Műszaki Fejlesztő Kft. termékprofilja 3 fő területre bontható. Autóápolási termékek, háztartási tisztítószerek és ipari tisztítószerek gyártására. Az autóápolási termékek, főbb termékei az ioncserélt víz, szélvédőmosó, fagyálló hűtőfolyadék, autósampon, jégmentesítő. Háztartási tisztítószerek közül kiemlítendő a környezetbarát Glanc ecetes általános tisztítószer, üvegtisztítószer, citromsavas szanitertisztító és a WC-tisztítószer. Ipari tisztítószerek a vízkőoldó, bútor és padlóápoló, szőnyegtisztító, WC- tisztítószer, csempetisztító, folttisztító, zsíroldó, kőlap tisztító. Termékeink körét folyamatosan bővítjük és fejlesztjük azokat.

Szlogenünk: "a piac, a vevő mindenekelőtt"

Cégünk tevékenységét korrektség, minőség, gyorsaság pontosság és rugalmasság jellemzi.
Törekszünk a legmagasabb színvonalon kiszolgálni partnereinket.

A Florin története

Cégünket 1957-ben Szegeden alapítottuk, és a rendszerváltás óta Florin Vegyipari és Kereskedelmi Zrt. néven működünk, a kezdetek óta 100% magyar tulajdonban. Míg eleinte szappant, hajolajat, valamint körömlakkot gyártottunk,

mára már széles termékpalettát tudhatunk magunkénak.

A Csepel kerékpár története

KÖZEL 100 ÉVE MEGHATÁROZÓ SZEREPLŐI VAGYUNK A MAGYAR KERÉKPÁROS VILÁGNAK.

BÜSZKÉK VAGYUNK RÁ, HOGY EZ IDŐ ALATT A CSEPEL BICIKLI FOGALOMMÁ VÁLT.

Magyar tulajdonú cégként kerékpárjainkat hazai tervezők álmodják meg és Magyarországon szereljük őket össze. Nemcsak a múlt, de a jelen is ide köt minket.

Csepel Zrt.

A Herendi Porcelánmanufaktúra
története

Egy kisvárosban Nyugat-Magyarországon, Herenden, 1826-ban Stingl Vince alapított "Porczellán Fabrikát". Hosszas kísérletezések után - kőedényt és porcelánt egyaránt remélt előállítani -, ám tőke hiányában a tatai származású Fischer Mórral társult. 1839-ben Fischer megszerezte, majd igen gyorsan felvirágoztatta a gyárat.

Fischert már a gyár vásárlásánál magas helyekről támogatták, sőt az 1842-es Első Magyar Iparműkiállításról írt jelentésében Kossuth Lajos "a honi műipar örvendetes fejleményének díszes jeleiként" üdvözli a Herendi porcelánok bemutatását. Már ebben az esztendőben, 1842-ben elnyeri a "császári, királyi kiváltságos porcelángyár" címet. Ám hamarosan baj zúdul a gyárra: 1843 márciusában - gyújtogatás okozta - nagy tűzvész pusztít. Ennek ellenére az 1843-as országos kiállításon Herend ismét megjelenik termékeivel: és aranyérmet nyer, majd az 1845-ös bécsi Iparműkiállításon is remekel.

Herend a lehető legjobbkor váltott a minőség irányába. A főúri családok értékes kínai és Meisseni készleteik pótlását bízzák Fischer Mórra, melyet ő kifogástalan minőségben oldott meg. E megrendelések nyomait ma is sok közkedvelt dekor elnevezése őrzi. 1851-től a világot az egyre szaporodó világkiállítások tartják lázban. A Herendi porcelánok már az elsőn, Londonban fergeteges sikert aratnak, belépőjegyet váltva a nemzetközi piacra. Viktória angol királynő a kínai eredetű, Herendi-zamatú lepkés, virágos mintás étkészletből e kiállításon rendel, s ez a minta - 1855 óta - mint Viktória-minta ismert a világ minden szegletén. A nemzetközi kiállítások a Herendi porcelán diadalmenetének egy-egy állomásai a 19. század második felében és a 20. században. Kitüntetések és elismerések követik egymást: az 1862-es Londoni Világkiállításon bemutatják a világ akkori legnagyobb porcelántárgyát; 1867-ben Párizsban elért sikerek után az udvar nemesi címet adományoz Fischer Mórnak, aki a tatai szülőház, a "Wolfhaus" nyomán felveszi a Farkasházi előnevet; 1872-ben pedig udvari szállító rangot kap a Herendi Porcelángyár.

Farkasházi Fischer Mór 1874-ben a gyárat fiainak adja át, kik az exkluzivitást kevésbé fontosnak tartották, s ennek következményeként a gyár hamarosan csődöt kénytelen jelenteni.

A manufaktúra addigi dicsősége kissé megkopik - a cég részvénytársasági formában működik -, és csak 1896-tól ragyog újra fel. Ekkor tér haza Farkasházi Jenő, Fischer Mór unokája és veszi át a gyár irányítását.

Ő nagyapja szellemi, pontosabban művészi örökségét folytatja, a régi, minőségi porcelánkészítéshez tér vissza. Neki köszönhető a Dunántúl első tanoncképzésének megszervezése: 1897-től képez utánpótlást Herenden. A művészi vénájú Fischer-unoka az 1900-as Párizsi Világkiállításon óriási sikert ér el új Herendi porcelánjaival, a "pate-sur-pate"-technikával készített szecessziós tárgyakkal. Sok megrendelést kap, de ezeket nem teljesíti. Az álmodozó művész megelégszik annyival, amennyi személyi kiadásaihoz szükséges. A gyár leépül: a századfordulón csak húszan, később már csupán tíz-tizenketten dolgoznak benne. A század eleji porcelánipari túltermelési-válság talán akkor is erre kényszerítette volna Farkasházit, ha nagyobb volumenű termelésbe kezd.

Az első világháború következtében aztán 1916-tól 1920 elejéig egyáltalán nem volt Herenden termelés.

1923-ban ismét részvénytársasággá alakul a herendi manufaktúra. Farkasházi Jenő 1926-ban bekövetkezett haláláig maradt a cég elnöke. Halála után a cég részvényesei megszaporodnak. A gyár igazgatáságában jeles közéleti személyiségek foglalnak helyet az ipar és az iparművészet területéről. Nehézkes újraindulás után két év alatt új munkáslakóház-telepet létesítettek, s ezzel lehetővé vált új szakemberek szerződtetése Herendre. Ekkor állították össze a fehéráru-mintatárat, vezették be az egész gyárban a villanyvilágítást, s ekkor alakult a múzeum őse is.

1929-től alkalmazták az első művészeti tanácsadót, Telcs Edét. Már 1924-től bevezetnek

egy addig csak elvétve érintett területet: a kisplasztikák készítését. Állatszobrok, zsáner figurák mellett magyaros és vallásos tárgyú kisplasztikák sokaságát tervezik a gyár alkalmazottai és a szerződtetett iparművészek, szobrászok. A Herendi kisplasztikák két világháború közötti jelentősebb tervezőiként Lux Eleket, Vastagh Györgyöt és Gácser Katát emelhetjük ki.

A 30-as évek második felétől a Herendi porcelánoknak ismét sikerei vannak a nemzetközi seregszemléken: a visszatérés az 1937-es Párizsi Világkiállításon történt. Itthon pedig az újbóli elismerést a Nemzeti Szalonban, 1939-ben megrendezett Centenáriumi Kiállítás jelentette.

A második világháború után az 1948-as államosítás határozta meg a közelmúltig a porcelángyár létét. A tanoncképzés helyett középfokú képzés indult.

A gyárat 1992-ban privatizálták. A tulajdonosok: negyed részben a magyar állam, háromnegyed részben az ott dolgozók. Az új vezetés ismét a minőségre helyezi a hangsúlyt. A manufaktúrák közül elsőként a herendi nyerte el az ISO-9001 minőségügyi szabványt, s elnyerte a "Magyar Örökség" kitüntető címet is. Termékek széles palettáját bizonyítja a közel 16 000 forma és akkor 1500 dekor. A gyár helyett a kézművességet, a kézimunkát jobban kifejező manufaktúra nevet használják most már nem csak külföldön, hanem Magyarországon is. Az értékesítésben a külföldi piac dominál: a világ mintegy ötven országában kaphatók Herendi porcelánok. Magyarországon pedig a tucatnyi saját mintaboltban vásárolhatók - kizárólag kiváló minőségű - Herendi porcelánok.

Ma ezer alkalmazott őrzi a hagyományt - melynek csaknem fele kézifestő, húsz közülük mesterfestő. Ám azt is meg kell tanulniuk, hogyan viselkedjenek a 21. század hajnalának sokszor kíméletlen elvárásaival szemben. Nehéz feladat, de ha sikerül, egy megvalósult álom élhet tovább: a porcelánba fagyott tökéletesség.

Az Eosin-korszak

1893-ban Zsolnay Vilmos bevezette az eozin, egy gazdag, irizáló máztechnikát. A görög Eosz, a hajnal istennőjéről elnevezett kifejezést a hajnal istennőjéről nevezték el, és ezzel az egyedi felületkezeléssel jellemezték.
Ez a technika Zsolnay védjegyévé és a szecessziós művészek kedvencévé vált. A technika a manufaktúra jól őrzött titka, és a varázslatos megjelenés az első bemutatása óta a világ minden táján lenyűgözte a gyűjtőket.

A Zsolnay Porcelán története

Pécs városában

Az alapítás éve: 1853

Zsolnay Miklós 1853-ban alapította meg a gyárat Pécsett. Tíz évvel később fia, Zsolnay Vilmos is csatlakozott a vállalathoz, aki a gyár igazgatója lett. Ő vezette a gyárat a világhírnév felé, innovatív termékeinek világvásárokon és nemzetközi kiállításokon való bemutatásával.
A magyar iparos és vállalkozó, Zsolnay Vilmos érdeme, hogy a céget ma is ünneplik káprázatos formatervezéseiért és innovatív anyaghasználatáért. 

Pirogránit

A Zsolnay 1886-ban vezette be a pirogránit nevű fagyálló építőanyagot. Ezeket a díszkerámiákat kifejezetten a szecesszió idején használták fel, számos épületen.
A Mátyás-templom, a Parlament és a Nagyvásárcsarnok mellett Budapest számos műemlék épületét ékesítik Zsolnay díszek és csempék. A Zsolnay hatása az európai építészetre számtalan épületen kimutatható.